Rózsahegyi Dávid

Rózsahegyi Dávid

Született: 1994. november 5.

Népszerűség: 27 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Színész

Színész vagyok, aki játszott már eleget,
S most már csak nyugalmat keresek.
Nem kell a rivaldafény, se a színpad,
A hazug szavakból tákolt pokoli kínpad.

Tovább...

Zuhanás

Szivárványon másztunk fel az égre,
együtt festettük a szemed színére.
Szerelmes csókunk körül a kékség,
mögötte apró titokba zárt vétség.

Tovább...

Meséltem százszor

Tudom, lehet lesz, aki majd rám szól,
Hogy ezt már meséltem vagy százszor,
Hogy a szíved úgy magadhoz láncol,
Hogy ahogy akarsz, velem úgy játszol.

Tovább...

A múlt még a jelen

Aprócska fájdalom, mit elvisz a csend,
oly ismerős, ismerős minden itt lent.
Halvány képekre olvad a csókom,
árnyékomba rejtve Tőled óvom.

Tovább...

Ismeretlen utakon

Apróra tört szívem darabjait
tenyeremből messze fújom,
mint az ég költöző madarai,
én is elindulok ismeretlen úton.

Tovább...

Feladnám

Feladnám az életem, de nem tudom, hogy kinek,
hiszen nem kellene "ez" senkinek.
Te is feladnád, de nincsen bélyeg,
S a magány követi minden lépted.

Tovább...

Jár az agyam

Jár az agyam, cipel magával,
könnyekkel harcolok a magánnyal.
Miközben erőtlen fekszem,
fogságban egy fájó testben.

Tovább...

Lépj tovább

Plüssmaci kezéből kitépett szív vagy,
és új helyet sosem kerestél,
mert úgy gondolod, mindenki elhagy,
pedig csak egy ment el, kit szerettél.

Tovább...

Álmatlanság

Fekszem, émelygek a horkantás zajától,
mint a hányás, mi hány magától.
Úgy fekszem szétcsapva a párnás betonon.
Az orromban a takony egy szúró aceton.

Tovább...

Voltam már minden

Ezer arcom mutatom a világnak.
Köszönetet mondok minden hibámnak,
melyek ilyenné kovácsoltak össze
a szívem szilánkjait összekötve.

Tovább...

Mondd, hol a boldogság

Elveszek, mondd, hol a boldogság?!
Még a szívem is pont most fáj.

Tovább...

Gyűlölöm az embert

Imádom a tengert,
mert rejtelmesen sötétkék,
de gyűlölöm az embert,
mert belülről mind sötétség!

Tovább...

Álom

Lelkemben a csend, s a kimerítő nyugalom,
mintha futottam volna végtelen utakon.
S most csak fekszek a kikopott avaron.
Fáradt testem egy bársony paplannal takarom.

Tovább...

Törött a szívem

Nem látom már a színeket,
csak a kettétört szívemet....

Tovább...

A múltam könny, a jövőm titok

Tudom, minden kapcsolat nehéz,
de úgy összezavar ez az egész.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom