Rostás István

Rostás István

Született: 1956. január 4.

Népszerűség: 23 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ábrándjaimban élek

Mindennapok ábrándjaiban élek.
Már senkitől semmit se kérek.
Magam ura vagyok. Teszem a dolgom.
Csak ne volnának ezek a nehéz gondok.

Tovább...

Amíg csak lehet

Félem, ha az idő egyszer magába zár,
a fény útján nem lesz többé találkozás.
Egyedül leszek Isten elé járulva,
fehér ruhába öltözve mély alázattal.

Tovább...

Miért is nem vettem idáig észre?

Miért?! Miért is nem vettem idáig észre?
Szép, barna arcodon az évek múlását.
Ujjaidnak körme alatt üvöltő, fekete fájdalmát.
Zöld szemedben miért is csillog boldogságát.

Tovább...

Utcára kerültem

Amerre én járok, harmatos az út előttem,
nem sírok már többé, nem hullajtom könnyem.
Hűtlenségem ára lett nekem a vesztem,
feleségem kirakta a szűröm, hajléktalan lettem.

Tovább...

Nagyon akartalak

Kabátunk alá rejtőzködött az őszi szél.
Fáztunk. Remegtünk.
Akkor még nem mertem bevallani, őszintén
szeretlek, és csak nevettünk.

Tovább...

Rabja maradsz

Börtönbe zárt világod
olyan rossz nekem,
szavad nem jut el hozzám,
ez úgy fáj énnekem.

Tovább...

Gondolatok

Nem tudom, láthatlak-e még,
él még bennem a remény.
Szeretnélek még egyszer karomba zárni,
ahogy azon a felejthetetlen éjszakán.

Tovább...

Csakis neked

Mosolygós, szép napot.
Ezt neked minden nap elmondom.

Tovább...

Már csak te maradtál meg nekem

Ugye, már nem kellenek a testi vágyak,
elég, ha egymás kezét foghatjuk,
néha-néha egy-egy elcsattanó csókkal
tesszük boldogabbá életünket izzó hamvainkban.

Tovább...

Nagyon vártalak

A nyár sarkában lohol az ősz,
kalapját emelgeti, hogy köszönjön.
A nyár melege ügyet se vet rá,
még nyílik a réten a sok virág.

Tovább...

Csöndes most a Tisza

Csöndes most a Tisza, nem tajtékzik,
fáradt embereket nyugalomra térít.
Alszik a város, vele a nagy rónaság, míg
"hálót fon az est, a nagy, barna pók",
valahol egy anya altatója szól.

Tovább...

Téged kereslek

Ablakomon át beszűrődő holdfénynek sugara
csókolgatja fáradt, megtört arcomat mosolyogva.
Gondolatom egyre messzebbre száll,
oda, ahol a fénylő csillagok mutatják,
kimondani nem tudom a keresett szót,
hiába kérdem a holdat, a megannyi csillagot,
most merre lehet "Ő", vagy mit csinál?

Tovább...

Visszavágyakozom

Honvágy

Itt ülök a tenger partján,
amott látok egy vitorlást,
visszavágyom szép hazámba,
szerelmemnek a karjába.

Tovább...

Csak még egyszer

Beteg a szív, erős a lélek,
gyenge a test, mégis féltlek.
Már csak álmodozni merek.
Lehunyt pilláim alatt téged őrizlek.

Tovább...

Jöjj vissza, álmom

Oly szép volt az álmom,
kértem, maradj még velem.
Jöjjön vissza végleg,
hadd legyek újra veled.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom