Putterer Magdolna Léna

Putterer Magdolna Léna

Született: 1958. május 5.

Népszerűség: 114 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Semmi nem örök

Kölyökkoromban a hamvas fűben
hanyatt fekve néztem a kéklő égi
tengeren lomhán úszó nyár-végi
felhőket, melyek lebegtek derűsen

Tovább...

Túléljük!

A mában
még megtehetem:
Íriszemmel végigpásztázom
e haláltusáját vívó tájat,
hol a hófehér hólepel
pironkodva burkolja be a régmúltnak,
a jelennek nagy szégyenét,
a töméntelen mennyiségű emberi...

Tovább...

Bevallom

Én nagyon szeretek repülni, szárnyalni,
de a földrengés óta rájöttem,
lélekszárnyaimmal csak nyugodt,
békés környezetben élve...

Tovább...

Rémes

Hír, mint a keselyű, felröppenve szállt tova,
visítozva, vadul a szárnyait csapdosva,
hangja hátborzongató, félelmet keltett,
amitől e Föld szinte beleremegett.

Tovább...

Káoszban

Idegek, mint a húr, úgy feszülnek.
Az elméket falja fel a féktelen
félelem, amit a test rejteget, nem
stabil a lét, ha emberek félnek.

Tovább...

Itt és most

Magamra maradtam a magánnyal,
tudatosan járom e vad vidéket,
hol a két lábam remegve lép egyet
véletlen vagy elhatározással.

Tovább...

Sokat akaró

Ember! Szívod magadba mérgeid,
mely az önzésednek a szerzeménye,
vétkedtől váltál e Földnek torz lénye,
önmagad ellensége, tetteid

Tovább...

Beszélgetés

- "Barátom! Az élet kegyetlen!
A Végzet, mint hóhér, engem
vesszőjével vadul csapdos!"
- Ó, a sors olykor könyörtelen!

Tovább...

Kincsem

Valentin-napra

Melynek fénye a szívemben,
lelkemben ragyog a legszebben.
Érzelemtől csillog lényem,
akár a napfénytől a felleg.

Tovább...

Elítélt

Szemeim az égi tengert pásztázzák,
hol gyászos felhőcsónakok ringnak
a nem éppen szelídnek, ártatlannak
tűnő tajtékzó hullámok hátán.

Tovább...

Őrület

Beteggé vált ez a világ, ahol
testvér testvére testébe rúg, tipor,
s mint a holló, vájja ki a szemét:
- A szemét! Elveszi a szeretőjét!

Tovább...

Kánikula

Kopott kalapom szegre akasztom,
izzadság kopog padlón a homályban.

Tovább...

4 soros

Lám, tört örömtől zokog a világ,
a Föld forgolódik égi ágyában.

Tovább...

1716

Apeva

Vers cím nélkül

Az
Ideg
Megfeszül:
Folyton-folyvást
Szól a telefon.

Tovább...

Beszéd

Ó, bár tudnád magát a valóságot,
Mi az, mit rejt e földi, vad világ?
Ítélkezni nem lenne bátorságod.
Ma még szemeid fények vakítják

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom