Pusztai Dávid
Hat gyertyaszál az asztalon,
Egyik lángja nem rajzol s nem firkál,
Gyenge, vékony, akár egy hajszál,
S füstje elnyugszik torkomon.
Színek hiányán új dizájn,
Fény csupán szürke árnyalat,
Fehérbe fúló, zavaros palettán
Látom a színtelen árnyakat
Az új korban báb lett az ember
Kirakatban álló tudatlan baba
Lélektelen formát követő némber
Hisz mások által kötött az arca