Prok Dávid
Halálos ábránd szívem
mélyén, gazdája elszenderül -...
Az áldott családi tűzhelyen
égjen el minden kételyem -...
Életét nem sokra becsüli - - -
- - - remények megfáradt
asztalánál a tort megüli - - -...
Oly soká néztem az eget...
Csillagra leltem, mindennél szebb,
s ő mind közül a legfényesebb.
És nem nyílik nékem több virág,
dalos madárfelhő elszáll,
az időm is csak tovaszáll...
Élénk moha-szirtek ölében
ezüstös vízfolyás -
patakcsobogás
Libben tova árnyas völgyben.
Búsan állok a zúgó szélben,
romos omladékok tövében,
kesergő, komor árnyak gyűrűjében...
ELHIDEGÜLÉS
Őszi levelek;
földi (s)óhajok - soha
célba nem értek.
TAVASZI JELENÉSEK
Mély májusi csend
rejtekén síppal-dobbal
kifütyül a szél...