Pothurszky Géza

Pothurszky Géza

Született: 1947. február 26.

Népszerűség: 175 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Elszáll a hitem...

Pokrócba csavarva hűl ki a hitem,
pedig annyi sós könnyel melegítem,
szám is hideg, hajam deres, mint az ősz,
sokan mondják, saját élet-kardodba dőlsz,
elől mentem folyton, sosem néztem hátra,
hittem magamban, s köptem a világra.

Tovább...

Úttalan utakon...

Tarisznyámba rejtettem a sorsom,
nyomja vállam, nyakamban a világ,
utamból már mindent elsodortam,
hideg szájamon nincs már több sirám.

Tovább...

Addig szeress...!

Addig szeress, amíg még élek,
ha már nem leszek, tán` megbánod,
hogy lassan sorvadok, már félek,
oly késve jön megbocsájtásod...

Tovább...

Csalóka őszelő...

Fáradt testem elnyúlik a pamlagon,
a lehúzott redőnyön rekedt fénysugár,
péppé olvadok, bár reszket minden tagom...

Tovább...

Limerickek IV.

"Magyar badarok"

"Látjátok, feleim", Ómagyar
írásom úgy-lehet: rossz badar...
Újítják a nyelvet,
felrúgnak Ó-elvet:
Ezért az Újmagyar: Ó-hadar...

Tovább...

Még emlékszem...

Még emlékszem arra a srácra,
kit folyton hajtott a hév,
még emlékszem a sikerekre,
miket keretbe foglalt egy név...

Tovább...

Az érzés ereje

Én nem tudom, mi ez, de fáj nagyon,
mint őszi napsütés bús alkonyon,
sodorja a szél meghitt illatát
a nyitott ajtón s a vén kerten át.

Tovább...

Kezdet... kesergő

Az úgy volt, hogy egy februári reggel
kinyílt a sorsom rejtelmes jelekkel,
felsírtam az ágyon egy bába kezében,
nem volt se tervem, se gőgös reményem

Tovább...

Sandokán-sors...

Álom és valóság

Álmomban vagány kis srác voltam...

Tovább...

Nyárutó kesergő

Langyosan, bágyadtan bukdácsol a nap,
a kusza felhők egymásba botlanak,
sűrű eső verdesi a vörös háztetőt,
sötét jövőről suttog a magányos holnap.

Tovább...

Párhuzam...

Tűnődés...

Csak egy parányi pont vagyok
két párhuzamos egyenesben,
s félő, hogy sosem találkozom
önmagammal a végtelenben...!!!

Tovább...

Amikor majd...

Éjszakai álmatlan gondolatok...

Amikor majd csendben elmegyek,
nem veszi észre senki sem,
nem hagyok búcsúlevelet,
poggyászul csak lelkemet viszem...

Tovább...

Csend van...

Csend van... Csak ócska szívem araszol,
mint egy öreg mozdony hegymenetben,
pedig valaha fütyülve zakatolt
száz állomás közt vígan tekeregve...

Tovább...

3430

Látod...?

Látod...
fény nélkül jöttem, s távozni készülök,
e piszok sorssal azért sem békülök,
csak úszok a semmiben, mert nincs szárnyam,
mázsás szónyilakat lőnek utánam

Tovább...

Adjon az Isten...

Adjon az Isten
szerelmet,
meddő családnak
gyermeket,
tudatlanoknak
értelmet,
kórházi ágyon
védelmet...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom