Polgár Olga

Polgár Olga

Született: 1978. május 23.

Népszerűség: 30 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Rólad álmodom

Álmomban téged láttalak,
éppen haraptad a lábamat.

Tovább...

Képzelt ébredés

Elfeledve, hogy vagyok
a végtelenről álmodok,
de átnyúlva a vágyakon
tudatomba hang oson.

Tovább...

Egymásra hangolva

Tegnap éjjel felébredtem,
nem tudom, miért,
hisz nem volt zaj,
és átkarolt a mélabús sötét.

Tovább...

Magszemnyi történet

Volt egyszer egy magocska, lepottyant a poros útra.
Gurult a kis fekete teste, felfedezte őt egy fecske.
S mert bogárnak nézte, felkapta hát a csőrébe.
Szárnyalt tovább fel az égbe, felhőket paplannak nézve,
s vele szárnyalt kis magocska, szédelegve a magasba.

Tovább...

1117

Kopott álmokon lépkedek

Kopott álmokon lépkedek.
Hallom, hogy a lélek kéreget.
Kezében fekete kalapja,
s reméli, hogy az adományt
Ő is megkapja.

Tovább...

Szeretem az iskolát

Van egy hely, mi csuda jó,
odajár sok tanuló.
Képzeljétek, gyerekek,
hogy ott mi mindent lehet...

Tovább...

Többek vagyunk

Fátyol libben a dobbanásra
csendesen, lágyan, fodrosan.
Ha nem tenné, kérdően néznék;
Miért ver olyan hangosan?

Tovább...

Nyuszifalvi történetek

Az álmodozó nyuszi

Fent a magasban, az eldugott erdőben borongós napra ébredtek Nyuszifalva lakói.
Tudjátok, már meséltem róla.
Itt élnek a plüss nyuszik.
Fújt a szél, csak úgy repkedtek a levelek.

Tovább...

1026

Tavaszváró

Ásít, nyújtózik a táj,
megunta a szürke képet.
Bőröndje kinyílik,
hogy megtöltse az ürességet.

Tovább...

Emlékezés

Bádogbögrét tartok a kezemben.
Viseltes, régi darab.
A nagyapámé volt,
s Őt annyira szerettem!
Még most is látom,
ahogy iszik belőle,
és felnéz, vajon én kérek-e.

Tovább...

Nyuszi falva

Ülj le kicsit mellém, hagy meséljek neked!
Nem kell mást tenned, mint behunyni a szemed.
Képzeld, hogy szellő hátán repülsz
fel-fel a magasba, túl a fellegeken.

Tovább...

1120

Négy tündér

Történt egyszer hajdanán,
mikor sok víz volt Dunán-Tiszán,
hogy négy tündérbarát,
Tavasz Tündi, Nyár Áron, Ősz Kati
és Tél Benedek versengeni kezdtek.

Tovább...

1122

Dohos lett...

Dohos lett a szél szaga,
vákuum nyelte csillagok.
Fekete a nap sugara,
nappal és éj összeforrt.

Tovább...

Csípős mese

Bolha Béla lusta volt, tacskó hátán kutyagolt.
Sosem akart tenni-venni, csak aludni s jókat enni.
Heverészett a szőr mentén, s a kutyába csípett hetykén.
Ezt már a tacsi sem állta, vakarózva járt a lába.

Tovább...

Veled

Félek, hogy ez csak egy álom,
s ébredéskor elröppen,
mint megriadt cinke,
mely megpihent egy ágon.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ