Pődör György

Pődör György

Született: 1948. szeptember 24.

Népszerűség: 973 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Téli biztató

A kertemben, szép csendesen,
néha hullong egy csöppnyi hó.
Többet ígértek, s rendesen
elmaradt, mint a többi jó!

Tovább...

Haszontalan szonett

Egy petákot sem hoz, hiába írod.
Inkább fújj meg, ha mást nem, egy kis sípot!
Aki olvassa, talán meg is érti.
Kevés az idő: miértjét nem kérdi.

Tovább...

Évhatár - átlépés

Lehet, hogy tényleg más ez a pillanat,
mintha lenne, mi felemel, kiragad.
A várakozásban boldogabb minden,
s a csöndben onnan lesz az, mi volt innen.

Tovább...

Angyalmise

Apám karácsony előtt mindig ráért,
lopva, titkon ment az erdőre fáért.
Talán nem is ő hozta, az angyalok,
csupán hazasétált mosollyal s gyalog.

Tovább...

A remény karácsonya

Évezredek figyelnek,
ott fent az örök ragyog.
Lenni kell egy kis jelnek.
ahogy ígérték dalok.

Tovább...

Hiányszonett

Apám emlékére

Valahogy még nem láttalak, Párizs.
Nem hívtál titkaidra, Szajna-part.
Elúszó álmokban benne volt az ár is,
s félt körömnyom, mit szajha mart.

Tovább...

Örök Télapóm

Emlékeim tele hideg, méla hó,
és tejfehér a táj fel az Alpokig.
Egekbe nyúlva csak árnyéka kopik,
hol is lakhatna máshol a Télapó?

Tovább...

December elején

A bokrokon,
mint szobrokon,
kis jégcsap.
Még fókuszál
egy napsugár,
hisz csélcsap.

Tovább...

Közelgő tél

Az ősz is lassan megadja magát.
A fákon tarkára rongyolt kabát,
a hulló idő színtelen avar.

Tovább...

Vers ötször négy sorban

Akinek egyszer kulcsot ad a pillanat
anélkül, hogy valaki mondaná: - Kérek!
Akinek a nap vége mindig visszaad,
annak hazatalál lelkében az ének.

Tovább...

Heuréka

"Adjatok egy fix pontot, s kifordítom sarkaiból a világot!" (Archimédész)

Hazugság kis ajtaján tört be Róma,
békét ígért a halált hozó tóga.
Homokban csak a széttaposott körök,
az utolsó mondat mégis oly örök!

Tovább...

Elfelejtett költők sírjára

Sehol babér, csak korhadt fejfa, talán
betű és szám is volt rajta hajdanán.
Szóra nyílt száj helyett néma földrögök.
(versen a ma amúgy is csak fölröhög)

Tovább...

Őszi zsánerkép

Az őszben vangoghi esték:
a fákról lefolyt a festék.
Lomha ködként terül a csend,
mert hallgat a lent és a fent.

Tovább...

A hajnalpír üzenete

A réten az ősz dérként már földet ér,
ködből kibújva a gyep még zöld, ledér,
és lustán nyújtózkodik a fák ága.

Tovább...

Napéjegyenlőség

Nap múlik napra, évre év...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom