Pocsai Piroska

Pocsai Piroska

Született: 1953. október 8.

Népszerűség: 415 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Életérzés

Szeretek élni.
Minden reggel ébredéskor
szebb napot remélni.

Tovább...

Tavasz

A természet illegeti magát,
kezd megújuló formát ölteni.
Avarszín jelmez nem nyerhet csatát.
A fákat új színbe öltözteti.

Tovább...

Újra együtt...

Ráncokkal redőzött arcunkon
kor-festett térkép...! Megdöbbenünk.
Hogy bölcsebbek-e? Azt nem tudom,
egy biztos: idősebbek lettünk.

Tovább...

Sors-út

A kínzó emlékekkel ne gyötörd magad,
a burok felfeslik, kifakad kelése.
Szebb jövőt várva lelked diadalt arat,
és emlék lesz a fájó nyíl zizegése.

Tovább...

Csibeélet

Valami motozás hallik.
E neszezés mi lehet?
Kippenés-koppanás, kopp, kopp:
látok is egy kis fejet.

Tovább...

Gyerekszerelem

Gyermekszívben bimbózó szerelem
gyorsabban elszállt, mint a gondolat,
ám amíg élek, el nem feledem
kópés-huncut, jóképű arcodat.

Tovább...

Tanya-zsúr

Meghívtak egy tanya-zsúrra.
Vitorlámat feszesre húzva
Képzeletem vígan repít,
Dallam és mese ebben segít.

Tovább...

Szenvedélyek ár(j)án

Nincs tovább. Már elvesztettél mindent,
s csak emlékedben él meghitt szoba.
A jó Istent nem vádolhatod meg,
múltra port az idő sem hint soha.

Tovább...

127248

Pirkadat

Libben a napfény
rügyön serényen,
harmatcseppkönnyet
csókol le éppen.

Tovább...

Sodrásban...

Nem tudhatod, utad merre vezet,
sorsod irányítja a léptedet.

Tovább...

A vadász

Fess legény a vadász, duhajkodó kedvű,
lecsúszik a torkán olykor egy kis nedű.
Vidám, pajzán kedvét soha meg nem bánja,
gyakran szemet is vet az erdész lányára.

Tovább...

Símogató pillanatok

Szeretem a sejtelmes, hajnali csendet,
mikor a természet bágyadtan üzenget.
Égi "lámpagyújtó" pihenésre vágyik,
nehezült pillákkal surran felhőágyig.

Tovább...

Nehezült lépések

Mikor a lépés lassulni látszik,
gondolatod már a múltban játszik.
Visszaidézel száz színes képet.
Elmerengsz... ifjú szertelenséged
újrafestené kezed s ecseted...
de nem, nem lehet, már nem lehet...

Tovább...

Varázslatos tél

Megérkezett a tél,
havazós az idő.
"Nem fér a bőrébe"
síléc, szánkó, cipő.

Tovább...

Szívek visszhangja

Szeretni és szeretve lenni:
illatos ködfelhő burokba zár.
Ez érzést nem lehet megvenni,
ki nélkülözi, titkon erre vár.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ