Pocsai Piroska

Pocsai Piroska

Született: 1953. október 8.

Népszerűség: 598 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ünnepre várva

Morózus éjszaka torkán kizúdul,
pelyhekben hull a kavargó fehérség,
hideg szőkeséggel lámpatestre ül.
Múló pillanat, porladó ledérség.

Tovább...

Vágy és beteljesülés

Egy kép: ölelkező pár. A vágy szimbóluma,
mit férfi s nő él meg együtt ősidők óta.

Tovább...

Ötven év múltán

Újra itt, a sose feledett parkban.
Egyedül ülök a vén, kopott padban.

Tovább...

Erdei pihenő

Hallgat a táj. Sejtelmek és titkok.
Víz csobog, csilingel hegyoldalban,
bukdácsol le sziklákon, köveken
kavics-mozaikmedrű patakba.

Tovább...

Megfáradva

Lelkem ma ködös burokban leledzik.
Tenyerembe simul múlt és a jelen,
incselkedve, üszkösödő képek közt
port kavar, majd fénylően játszik velem.

Tovább...

Rokonságok

Nagyot mondók versenyére
összegyűlt pár teremtmény,
eget rázó hencegés és
túlzás a végeredmény.

Tovább...

Idő szülte hangulatom

Szürkeség dereng a kinti csendben,
villámfény fickándoz` a pamlagon.
Az ólomszürke égboltnak esős
könnyei benéznek az ablakon.

Tovább...

Talán...

Azokat az éveket,
ó, mennyire imádtam,
amikor még "füttycsali"
éveimben jártam.

Tovább...

107216

Régi nyarak árnyéka

Negyven fok odakinn. A szoba jó hűs.
Szófán ülök. Köröttem fényképhalom,
hangulatom hol szomorú, hol derűs,
míg emlékeimet glédába rakom.

Tovább...

Születésnapi képeslap

Drága Kisfiam!

Sose legyen hozzád komisz az élet!

Tovább...

Mondókák

Kicsi kocsi elszökött,
otthagyta barátját,
árkon-bokron zötyörög,
fűben húz barázdát.

Tovább...

A tenger őre

Találkoztunk hát. Hosszan kellett utaznom,
hiszen olyan távol van tőlünk a tenger.
Földhöz kötött, magányos őr. Mozdulatlan.
Több száz éve, hogy megalkotta az ember.

Tovább...

Anyám álma

Anyám álma a békességet vágyta,
csendesen libbent sóhaja a légbe,
ha apám borgőzös hangja harsogott,
behúzódott egy csendes helyiségbe.

Tovább...

Természet rendje...

Tél kertaljában pipiskél bátran
rügyfakadással a szép kikelet.
Béka kuruttyol hínár tövében,
hangossá téve a fűzligetet.

Tovább...

Lélekszabadság

Futó-cikázó gondolat a réten,
szellővel karöltve egy édes páros.
Vígan kergetőznek virágok felett,
kacagva feledik a zajos várost.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom