Pisch Ferenc
Csoda
Az Úr, lelke van bennem,
Álmomban megjelent nekem,
Beszélgettem vele dolgokról
És meggyógyult tőle a szívem.
Kicsiny házikó, ahonnan elindult az élet
Kicsiny házikó,
Ahonnan elindult az élet,
A kis faluba, ahol éltem,
Ahova néha
Vissza-visszatérek.
Mindenszentekre
A sírok virágba borulnak,
Szeretteinkre emlékezve
A könnyek kicsordulnak.
Megemlékezés
Emlékekben kutatva
Merengek a múlton,
Mióta te elmentél,
Nincs, ki vigasztaljon.
Élet és halál
Az élet, mint
Esőcsepp,
Csepereg,
Lepereg
Lassan, de
Elmúlik,
Szótlanul
Távozik.
élet
Az életünk egy utazás,
Mely elrepít minket,
Benne élni kihívás,
Ami végigkíséri életünket.
Emlékezés
Elsuhant egy gondolat,
Az idő velem elszaladt.
Elmerengek a múlton,
Tovább megyek az úton.
Szerelmem
Az én szívem érted dobog,
Érted eped lelkem,
Mert én veled boldog vagyok,
Neved ajkam zengi csendben.
Ne bántsd azt, akit szeretsz,
Mert nem biztos, hogy holnap
Még megteheted.
Szerelmem
Elutaztam kedvesemmel
Pár napra pihenni,
Ahol nyugodtan tudtam
Galambomat csókolni és ölelni.
Hit
Amikor úgy érzed,
Hogy elfogyott az erőd
És feladod,
Van remény... ne add fel!
Életünk egy zarándoklat,
Mely végigkíséri utunk,
Addig megyünk
Rajt mindvégig,
Míg be nem teljesítjük
Sorsunk.
Úgy szeretnék boldog lenni,
Veled lenni és megpihenni,
Két karommal átölelni,
Édes ajkad megcsókolni.
A női szépség Belülről,
A lélekből fakad,
Kivetíti arcára annak
Lelkületét,
S arca ragyog, mint a nap.
Lelkem dala nem dalol,
Nem dúdol már nékem,
Nem lehet már énvélem,
És összetört a szívem.