Pintér Ákos
Az elmúlásról elmélkedünk,
ha eljön a november.
Temetőket keres fel
Mindenszentekkor az ember.
Remek őszi hétvége van,
más munkában szünet.
Vár minket, mint minden évben
a badacsonyi szüret.
Telnek-múlnak az esztendők.
Többször kötünk fel nyakkendőt.
Napsütésben vagy esőben
állunk meg a temetőben.
Játszótéren poroszkál
az utánpótlás korosztály.
Mászókákon nagyok-kicsik,
körülöttük babakocsik.
A huszonegyedik század kezdeténél járva,
az emberi kapcsolatok változását látva,
elgondolkodhat bizony a magyar átlag polgár.
A világ hova fejlődik, a változás most hol jár.
Érettségis, vén diákok,
otthagyjátok iskolátok.
Új feladat vár most rátok:
munkahelyek, új szabályok.
Megy a vonat, a fülkéi
utasokkal tele.
Zötykölődünk, de az ember
nem törődik vele.
Téli reggel. Sok-sok csibe
érkezik a kis bölcsibe.
Szkafander és overál,
rejtve benne kar és váll.
Hull az esőcsepp az égből.
Lent vízből van, fent még jégből.
Nyáron hűsít, télen fázol,
fedél nélkül jól megázol.
Szemeimmel pislogok,
nózikámmal szipogok.
Füleimmel hallgatok,
kis óvodás én vagyok.
A gyógyfürdő bizony klassz hely; írom mindezt okkal.
Bírva ezen téren kellő tapasztalatokkal.
Új, divatos kifejezést találva rá: wellness.
A méretes medencékben mindenki jól ellesz.
Cipő csúszik, labda csattog.
Jól hallom, vagy mégsem?
Megtelik a tornaterem
a tollas edzésen.
Fővárosi nagy forgalom vidékinek komplex.
Otthon ne hagyd térképedet, máskülönben gond lesz!
Nincs baj amúgy itt sem a tömegközlekedéssel.
Új busz, metró rögtön jön, ha épp egyet lekésel.
Balatoni bicikliút szép időben teli,
fiatal és idősebb a kerékpárt tekeri.
Vannak, akik gyalog mennek, mások görkoriznak.
Fagylaltozó előtt nagy sor, a pocik ettől híznak.