Piacsek László Zoltán

Piacsek László Zoltán

Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Nem láthatsz mást

Ez is csak olyan délután volt,
Akarta is, vagy csak arra gondolt,
Talán, majd felhívják,
Vagy talán, majd felhív.

Tovább...

Éjfélig

...Borongós hangján, suttogva sejtelmesen hadart,
Beköltözött egy furcsa hangulat.

Tovább...

Piszkosfehér

Még itt van az íz a számban,
Mint a falat, amit otthagytál,
A kés, amivel elvágtad,
A húsomba martad a fájdalmat.

Tovább...

Színház

A színpadon festett díszletek,
A deszkákon jelenetek, sorsok, életek,
A nemes csillár fényében vakon léteznek,
Cirkuszt, csillogást és kenyeret követelnek.

Tovább...

Közel

Színeket akartam, a szemem behunyom,
A színeket csokorba gyűjtöm és összefonom.
Ahogy az ízeket a borban és a kenyér illatát,
A virágkelyhek kincsét, a mezők vibráló sugarát.

Tovább...

Tavaszváró - erdőn járó

Tavaszváró, erdőn járó,
Madárleső, patakszelő,
Virággyűjtő, mézelcsenő,
Bogyófaló, őzetető,
Szarvasagancs, s gombaszedő,
Virágtépő, fűn heverő,
Fák árnyékán álmot szövő,
Kavicsokat vízbe lökő...

Tovább...

Antik

Fenyves mélyén, hosszú tűlevelek széles árnyékában
Forró, sárga homokot mos fehéren habzó, hűs tenger.
Virágos teraszokon, az apró csészékben gőzölgő kávék
Illata kevereg a légben, frissen préselt paradicsom, s
Leszüretelt, zöld olivák, s dús szőlőfürtök illatával.

Tovább...

Tiéd az érzés

Nagyon lassan nyílik a tavasz, de ha elképzelem, hogy maradsz,
Valahogy, ugyanúgy meleg ez a színpadkép,
Veled másképp hatnak a színek, hozzád is máshogyan érnek,
Átfestve minden új kellék.

Tovább...

Ismerlek

Hátatfordítasz, de én mégis látom az arcod,
Mint egy grimaszt az öreg tükör mögött,
Mint a fintort, amit a maszkod temet,
Ismerlek!

Tovább...

Hiába

Homokba futó erőfeszítések,
Mocsárba fúló kapaszkodások,
Kútba vesző ragaszkodásom,
Tűzbe vetett jégkocka halála.

Tovább...

Lány

Nyári napfény viharfelhőn átszűrődő,
Sápadt, hamvas sugárhúrja az égboltra
Élénk tejszínhabfoltokat hímez, mint
Tű, bűbájos fonalával, királyi palástra.

Tovább...

Esztelen

Köröm koccan kontraszt billentyűkön
Silány kis dallam, egyszerű kis öröm.

Tovább...

Hétfői menyegző

Néma, üres terem.
Nem jöttél el Te sem!
Miért? Miért nem?

Tovább...

Dermedt hangok

Merengve esőt ámulok,
Mint sugall ízt és illatot,
Egy elfelejtett ábrándot.

Tovább...

Különös dal

Mintha el se tudnám mondani nincs megfelelő szó,
Ében színű felhők takarják,
Mintha kőbe véstem volna, és most elveszíteném,
A folyómedrek magukhoz vonzzák!

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom