Pfluger Ferenc

Pfluger Ferenc

Született: 1953. augusztus 14.

Népszerűség: 273 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Utazás

Ha látni kell, hát látom,
ha érezni kell, érzem
a kő súlyát a sírodon,
túlléptél a kínokon

Tovább...

Néha

Néha úgy természetes, hogy nem az,
mert a hamis olyan, mint az igaz,
néha lehetne úgy, ahogyan nem lehet,
úgy visszajönni, mint aki elmehet

Tovább...

A csend üvölt

Hallgat a csend és üvölt a némaság,
mint farkashorda, vonít a teliholdra,
fájó sebbé varasodik a valóság,
félretolt idő szűkül asztalomra

Tovább...

Padlószint

Padlószinten vergődő életek,
sodródó, szertehulló lelkek,
sárban turkáló kezek, miértek,
szívek holt piacon elkeltek

Tovább...

Halott levél...

Télre készülő...

Lásd, már a könny sem gördül,
halott levélként hullok a mélybe,
az élet tarol, a koszorú zöldül,
már nem illek ebbe a képbe

Tovább...

Variáció...

Elhamvad az alkony,
ráborul az éjjel,
halódik a balkon
pislákoló fénnyel

Tovább...

56 margójára...

Szűkülünk tereinkben, aztán szűkölünk
kétségeinkben törvényekkel határolva,
vad álmainkkal szabadságra törünk
tudva, hogy le vagyunk szabályozva.

Tovább...

Életút

Az út, amin jársz, megszabott,
az élet, amit élsz, így megszokott,
rohanhatsz, bár nem jutsz tovább,
ballaghatsz, nem leszel butább

Tovább...

Érkezett az ősz

Csak úgy jött az ősz, mint pattanás
a kamasz homlokán, házról házra jár,
s múlása az idő telhetetlen volta,
mint lerobbant autót, továbbtolta

Tovább...

Halottak napja

Lélek a lélekbe bújik ekkortájt,
múltat kajtat a gondolat, mi akkor fájt,
mikor jövőbe költözött a fáradt test,
az emlékezés sírhantra könnyeket fest

Tovább...

Sár

Cipőn ragadós sár a bánat,
a lépést is nehézzé teszi,
a lélek még cipeli a vágyat,
szív már észre sem veszi

Tovább...

Hétköznapi hősök

Egyszerű, kevés beszédű, ám dolgos,
hajnali ébredés, legott munkát talál,
henyélésben nem ő a főkolompos,
lustaság elvei szerint... napi halál

Tovább...

Nyárbúcsúztató

Búcsúzó nyár siklik tova,
érett kalászok bólogatnak,
napsugár int valahova
búcsút talán a hangulatnak

Tovább...

Ott leng a lét...

Fészen leng a léted,
ott van fent a képed,
azt írsz, amit akarsz,
s igazat mindig takarsz

Tovább...

Lehangoló

Karcolom létem a homokba,
visszasírom kóbor lelkemet,
elvágyom távozó korokba,
markolom elvágyó kedvemet

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom