Péteri Judit

Péteri Judit

Született: 1993. július 29.

Népszerűség: 123 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Epilógus egy nyáresten

Valaminek megint eljött a vége
felizzik, párolog itt benn a béke,
mert csordultig vagyok, és mert hiába;
minden van bennem, s mindnek a hiánya.

Tovább...

Psssszt

Ciklusokba rendezem hallgatásaim,
hisz` a csendnek is lehet tematikája.
Ezerféleképpen sem jön a számra rím,
és megannyiszor, mintha még jobban fájna.

Tovább...

1925

sic itur ad astra

evezek alattam csipkés kékbe fodrozódás
végtelen csillanások hívnak messzire el
csobbanásból kiszakadó cseppek hasítják arcom
és sóvá karcosodnak rajtam azon tűnődöm vajon
merre vinnének az áramlatok ha többé nem tartanék
ellen

Tovább...

En garde

Kötözködünk.
Csomót, csomókat keresünk
még egymásban is, s ha van,
ha előttünk az összevisszaság...

Tovább...

félúton

ki mint ha felnő és körbenéz végre
sőt szinte látna és nem pedig nézne
úgy járok én már magam körül körbe
szívemhez szorítlak nem görcs-ökölbe
s versembe írlak szívből ahogy vagyok
- belém karcosodtál mint tegnapi fagyok...

Tovább...

Kartondoboz-nosztalgia

Gondoltad volna, hogy
poros kartondobozba rejtett
néhány megkopott ajándék
és egy maszatos szerelmeslevél
leszel?

Tovább...

Akartam még írni...

Akartam még írni, döbbenetből, hirtelen,
de haragom előbb szállt el, mint hálátlan, bús ihletem,
és csak e kis csalódott rímjáték maradt itt,
hogy elmesélje, volt úgy, hogy csodáltam valakit,
és nem érdekelt, hogy ő is csak ember.

Tovább...

lettem

bennem a tűz és a víz is bennem
zsibbadás töpreng el sorsomon
látom apámat minden tettben
és anyámnak jajait hallgatom

Tovább...

Néztelek

Ma úgy néztelek, hátha mégis ráég...

Tovább...

Hozzám bújik...

Hozzám bújik, arcomra lehel az éj.
Átölelem, mint alkalmi szeretőt....

Tovább...

Hazám

Míg távol voltam, közelebb éreztelek,
s hogy itt vagyok most, sokkal messzebbről látszol.

Tovább...

Éjfél után

Mint ódon csendélet, olyan most a szoba,
megpihenő lelkem színes kolostora,
zúgó lámpafényben kései vacsora,
csapongó gondolatim végtelen sora.

Tovább...

Magasabbra

Világok között csapongok,
az univerzum hol beszippant,
hol másik bolygóra lök. Még félek,
mert azt mondták a hangok, ha engedem múlni,
marad csak örök.

Tovább...

Vendégem: a Pillanat (VI.)

Nemlétező szerelemről álmodom, látom,
ahogy ajkunk össze-összeér,
hajamat simítod, gyengédségre vágyom,
megszűnik minden idő és tér.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom