Pete Márk
...kigyomlált formában legyen
össz átlója derékszöge
rendezettként négyzetgyöke
Hamuban sült pogácsa vagyok, melyet szalamander sült.
Elődeim szénné égtek, kiket elfeledtek, s mind a talapzatra ült.
Értük hullott könnyeim miatt lettem ily hamvas,
de sületlenségeim miatt pöcköltél magamra hagyva,
így kiestem a presztízsből, majd szégyenemben elbújtam mélyen,
mélyen, a szobád egy ismeretlen zugába... mivel hát... féltem.
Figyelsz? Csak tudni akartam,
mert én figyelek rád egészen,
mondom, ha kell, hogy "szegényem".
Csak ne beszéljek magamban,
az olyan magányos dolog,
meg hát nem is vagyok bolond.
Részlet az általános gyászjelentés lapjaiból
idézve, mikor még nem éltünk a napjainkból,
s önfeledten játszottuk együtt a magunk szerepét,
emlékezz, mikor hiányosan, de igazán szerettél.
A talonban tartott leányok nem érdemlik meg a sorsukat
A talonban tartott leányok
nem érdemlik meg a sorsukat.
a Párizsban történtek margójára
Párisba tegnap beszökött az éj.
Besurrant langaléta láng közé...
Írnék szép verseket,
túlzóat, nagyot.
Sokszor foglalkoztat -
engem már nem, bennetek -
mi lehettem volna,
ha nem az, ki lehetek?
Olvad a világ,
Mert te nem akartad.
Mind a te hibád,
Mert magára hagytad.
Bennem hallak,
Bennem élsz és
Bennem dobban szíved
Válaszul az enyémre.
A szívvel alkotott dolgoknak
Annyi értéke van, mint az
Általad lenézett bolondnak.