Pekárovics Olivér
Csak sodródok az árral tehetetlenül,
Fogalmam sincs, merre megyek rendíthetetlenül.
Hiába küzdök, kapálódzok, csak kezem töröm,
S hiába harcolok, engem már nem ér öröm.
Négy éve kezdődött minden
A semmiből úgy hirtelen.
Megjelentél, és életem
Legfontosabbja lettél énnekem.