Pécsi Ágnes

Született: 1963. február 4.

Népszerűség: 152 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Ilyen az én unokám!

Mikor mama nemet mond,
hunyorog a kis pocok,
résre szűkül szép szeme,
épphogy kilát belőle.

Tovább...

Emberség szimfóniája

Egy szimfónia kellene,
olyan dallamos, szép,
fülbemászó, örök sláger,
mit dúdol majd
gyermek, ifjú, aktív és vén.

Tovább...

Legyél szófogadó, szívem

Úgy engedném szívemet,
szeressen nagyon,
van, hogy ugrani készül,
én mégis visszafogom...

Tovább...

Mindenki szeretetre vár...

Mindenki szeretetre vár,
hidd el, még a rossz is,
valami eltörött talán,
ki tudja, miért taszít...

Tovább...

Milyen bolond az ember...

Milyen bolond az ember,
mondom magamnak gyakran,
azt a tiszta énjét
megszületésénél hagyja.

Tovább...

4842

Egy királyfi fehér lovon...

Egy királyfi fehér lovon
üget felém... - ne vedd zokon,
rég volt, mikor álmodtalak,
vagy nem is tudom,
csak hallottalak,
mármint minden lány álma
egy szép királyfi,
na, meg gazdag...

Tovább...

Lehet-e?

Lehet-e úgy szabadnak lenni,
ha kinyitod magad?
Nem zárod be szíved,
érzelmeiddel fogadsz?

Tovább...

Elhurcoltak

...és ők csak mentek...

...és csak mentek,
nem kérdeztek,
némák lettek,
de ott belül,
mélyen vágytak,
emlékekben
szép szót vártak,
szerelemest...

Tovább...

Szeretni szeretve...

Van, hogy fáj szeretni,
megadni magad másnak,
levetkőzni akaratod
felölteni neki tetsző ruhádat.

Tovább...

Szeretnék nagyon...

Szeretnék játszani,
angyalnak látszani,
jót tenni, jót adni,
CSAK SZÉPRE GONDOLNI
még szeretnék nagyon!

Tovább...

Barátomnak!

Büszke vagyok rád...

Tudod, sokat gondoltam rád
hazafelé és amikor már húzott az ágy,
szavaddal barátkoztam,
mert nem hagyott nyugodni,
s nem és nem akartam elfogadni
azzal a mély és kemény szóval,
amiből a fájdalmad kikiabált,
"senki vagyok, egy senki"...

Tovább...

Hát csak perzselj, nyár!

Már nem bántalak, ó, dehogy, nyár!
Hiába is küzdesz erősen,
szidhatnálak is talán...
jaj, kiveszed minden erőmet.

Tovább...

Van az a csend...

Van az a csend,
amit féltve óvnál,
külvilág ne érintse meg,
minden idegszáladdal
zárnád benső éned:
"Ez az enyém, nem zavarhatod meg!"

Tovább...

Mindhiába...

Lehettem kedves,
lehettem mosoly,
lehettem édes, csücsöri szó,
lehettem ölelés,
lehettem megadás,
lehettem már nem is én,
csakis a más,
mégsem lehettem jó!

Tovább...

Mersz-e?

Hiszen bőrödön érzed,
borsódzik bele hátad,
hideg ráz, meg forróság önt el,
hiába hunyod szemed, ne lássad!

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom