Pécsi Ágnes

Született: 1963. február 4.

Népszerűség: 155 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

A néni krizantém csokra

Láttam egy nénit,
virágos kendő volt fején,
kopott kabátján
áthúzott a hideg szél,
talán régen még ráillett,
de már mérete oly kevés,
barázdás arca, keze, apró termete
az elfogyasztott időről mesélt.

Tovább...

Mikulás apó emlékei

Mikulás! Ejnye, no, de apó!
Szakálladon sok a csomó!
Nézd csak, a bajszodon masni,
mondd, mire akarsz emlékezni?

Tovább...

A fecskék és a macsek

Egy kicsi fecske
gallyakat gyűjtve
eresznek alján
fészket készítget.

Tovább...

Anya, ha itt lennél...

Anya, ha itt lennél, számon kérnélek,
igen anya, mert mire is tanítottál:
szeress úgy, ahogy szeretnéd, hogy szeretnének!
De anya, én nem akarok tovább áldozat lenni,
adni, csak adni, erre hálát rebegni,
soha nem elvárni, soha nem emlegetni,
csakis másért, magamért semmi,
mert anya, én önző és megfáradt vagyok...

Tovább...

Szeretlek, szeretlek...

Kit soha nem szerettek még,
csak hírből ismeri az eredetét,
talán megütötte fülét a szó,
mert szemeibe beköltözött az érzés,
ölelés, az édes mosoly...

Tovább...

Egy szerelmes vers neked...

Rólam!
Elkezdtem írni rólad,
mi vagy nekem,
mi is lehetnél még, még...

Tovább...

Megérintés...

Kicsit bóklászok a csillogásban,
belvárosi fények ünnepi varázsában,
ahol minden kirakat gömb és mese,
mely majd elpattan és álom marad,
ahogy elcsitul a karácsony szele.

Tovább...

Őszkirály altatója

Őszkirály ébredezik,
ruháját, cipőjét keresi,
na meg díszes koronáját,
menni kéne, dolga sok száz,
de mindhiába, elkopott,
télben, tavaszban, nyárban
elaludta, szétmorzsolt.

Tovább...

Önzetlenül...

megülnék szíveden
szelíden, csendben,
észre sem vennél,
oly könnyű lenne testem,
részeddé válnék...

Tovább...

Majd ha elmegyek...

Bevallom, olykor elgondolkozom,
mit kellene majd akkor mondnom,
ami megnyugvást és békét ad lelküknek,
tudatva, hogy ott vagyok mindig szívükben.

Tovább...

812

Halottaimnak

Majd felveszem a szép ruhám,
fehér blúz, sötét szoknya,
csizmám kipucolva vár,
még kell magamra a fekete kabát...

Tovább...

Ha majd...

Ha majd megérkezel,
ajtóm előtt állsz,
kétszer hármat kopogjál,
titi-tá, titi-tá,
majd csendemet kivárd.

Tovább...

Csalódások átka

Amikor a szó megakad benned,
szemedet kifeszíti a döbbenet,
elönti arcodat a csalódás pírja,
fájdalom szívedet fagyasztja,
újra elhervad benned egy szeretet.

Tovább...

Miért is vagyok?

Meg szeretném fejteni, míg élek,
Miért születtem a földre,
Ha van Isten, súgja meg nekem,
Mi volt, és még mi a célja velem.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom