Patkós Laura

Született: 2001. október 26.

Népszerűség: 64 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

...

kifeszített szívrekeszizmom
hanghullámai karcolnak dallamot az estbe
a vonót te fogtad
ez idő alatt mégsem tanultad meg helyesen húzni
szálak helyett éles papírhajókkal evezel lelkem apró erein
bele-beleragadsz a lápba mit közte rejtettek el az évek...

Tovább...

álomtársak

eggyé válva azzal a szereppel
mi rám szakadt egyszer
most másra vetem rá terhem
ezzel elveszve a világegyetemben

Tovább...

hirtelen nincs semmi sem

folynak ma a csillagok
sziklaszilárd tejútból kőszívvé vált bennem
a magány s a fájdalom felváltva konstans
lenne egyszer űrhajószívemben
már az univerzum végében tartanék

Tovább...

megvakult lélek

lila sebhelyes páholy...

Tovább...

Gyönyörű ébredés

Pilledten,
fagyos álmok közt
is csak rád
gondolok, mikor
tudom, te
is talán egyben
maradsz, ha
látsz, lehet, mégis...

Tovább...

tévhit

elmém foszló húsba zárva
vár már évek óta
de nem felejt
magáról a paplant levetni
nehéz akár tőrt a szívbe vetni el
átokkal megáldva
ez csak folytonos ébredés
lesz-e vajon ki a valót meglátja...

Tovább...

sótenger

kiszívtam minden porcikámból
az utolsó leheletcseppekig
bánatos sótenger vagyok
a világűr kellős közepén
csak egy fehér kréta
vászon kartonlap
életem apró sóhajai
rajzolnak rá füstöt...

Tovább...

Gondolatok a mozgólépcsőn

A tágult éjbe ránt a futószalag,
felkavarja gyomrom,
le, majd felszalad:
földben lábaim. Maradok.

Tovább...

mi az élet?

mikor már nem hat meg
a hátamon súrlódó halál hangja sem
nem fáj csak édes kísértés az éj
egyetlen órát kértem
de istent sem hatja meg
az egyre közeledő veszély
egy csepp a nyelvre...

Tovább...

múlni lenne jó

gyötört lelkembe tör
csupán egy maró gondolat
mit tegyek ha folyton
jön és fojtogat

Tovább...

nincs

bennem harcol s nem felejt...

Tovább...

mókuskerék

siketnéma lét
nem lát, nem hall, nem beszél.
elfolyni az idővel
a semmi közepén.

Tovább...

velem együtt minden

szökik a szó
ahogy a fagyott jégcsap
a húsba vájt fájó gondolat
lenni miért jó

Tovább...

gerincbe fúrt tél

cukormáz borította tájba vakulnak bele
lassan az érzékszerveim
pupilla tágul majd belülről zeng a vágy
ösztönössé válik a farkasszemezés
egy másik jelenben hol szerelmes a világ

Tovább...

Kötélhúzás

Lassanként fog el,
de mindig itt van újra.
Kóstolgat, és végül jó nagyokat harap,
felszakadt sebeimbe híg közönyt folyat,
és lángolva repteti el a sirályokat -
de ekkor elzuhanok, és látom,
csak ilyenkor érzem a valóságot.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom