Partl Béla Péter

Partl Béla Péter

Született: 1976. október 7.

Népszerűség: 28 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Nem marad el

Nem marad el a napsütés, a tavasz szele,
Nem marad el a zsongás, hisz a falak között is lehet,
Nem marad el a madarak éneke a fákon,
Hiszen az élet itt van e világon.

Tovább...

Patríciának

Pszt, hallod?

Pszt, hallod? Pszt, figyelj egy kicsit,
Suttognom kell, mert a levegő visít,
Karcolja a szavaimat, ahogy elhagyja a szám,
Elkopnak a betűim, s a levegőn tovaszáll.

Tovább...

Ember, préda

Lassan lépked a puha lábakon állva
Surran játékosan az éjszakába
Halk zörejtől meglibben az árnyék
Már ott sincs, fuvallat s ajándék.

Tovább...

Meséből a valóságba

Álmatlan, kótyagos, szertelen napok után
Végre úgy látszik, az álom utat talált,
Két tánc közé szorította kicsiny hitét,
Mert most biztos lehúzza a ló szőrét.

Tovább...

Kreatív szimbiózis

Fa és a művész

Kezdetben, mikor még kicsi voltam
A lelkemből nagyot szóltam
Kezdetben a föld adott életet
Én tettem a dolgom, növekedtem.

Tovább...

Márciusi csokor

Nekifutok ismét, hallgassátok szavam,
Veszek egy verset, ez lesz a kötőanyag,
Fogok sok rímet és egy virágszálat,
S átnyújtom neked nőnap alkalmával.

Tovább...

1211

Nyitó

Önmagamból öntök

Elgondolkoztam, milyen is legyek,
Honnan merítsek ihletet?
Önmagamból, hiszen én vagyok a szó,
De inkább rím, ami megfogható.

Tovább...

Álomtánc

...Mosolyoddal feded le azt, amire vágysz ma.
Tétován játszol, a szavak útján kéred az álmod,
Hogy végre valakivel a végtelenről álmodj.

Tovább...

Belső béke

Kérdeznélek, szívem, hiszen bennem élsz,
Beszélgessünk kicsit, talán vágysz valamire rég.
Meséld el nekem a szíved legmélyebb titkát,
Hátha megadhatom neked, amire vágysz.

Tovább...

Végletek: külső

Kincs: belső

Beszéljünk olyanról, ami tabutéma.
A korunk betegségeinek árnyoldala.
Lehetsz átlagos, de a végletek mások.
Hidd el, van olyan, akinek ez már átok.

Tovább...

Hálócsapda

Látok egy képet, midőn várok rád,
Nyújtanám kezem, de a látszat vár,
Megfoghatatlan idő, pillanatnyi szó,
Leírhatatlan kétség, hogy nem vagy valós.

Tovább...

Lélekóceán

Veszek egy tollat, és írni fogok
De ne képzeld azt, hogy ezek véletlen sorok
Belemerítem az életbe, onnan hozom a tintát
S mikor leírom, talán majd egyszer készen áll.

Tovább...

A múlt nagy árnyai

Megítélni a múlt nagy alakjait nem fogom,
Csatlakozom hozzájuk, majd szűk dombokon
Mesélni tudnának, ha itt lennének köztünk,
De nincs helyük a jelenben, a szó szól ellenük.

Tovább...

Lélekcsók

Itt a lelkem, hogy lásd, milyen vagyok,
Kitárom a szívem, más utat mutathatok,
Hozzáadom magam, mert a testembe van zárva,
De mikor a csókom éget, lángra váltasz.

Tovább...

Mikor van holnap?

Vegyünk engem, én leszek a téma.
Az életemet eddig formálta a holnap.
Mivel a mába nem írhatok szépet,
Hiszen mögöttem van a múltam része.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom