Papp Levente László
Ezt kérdezem magamtól október óta.
Más év februárjában járunk, elrontottam.
Már nem most, réges régen,
Egy óriási hiba miatt most égek.
Három év egy örökkévalóság
Három év, melyet egy kés vág
Ezt a kést ketten fogtuk
De a megmaradt karok
Már csak az enyémek
Hogy te vagy a legjobb,
S amikor rád nézek visszadob
Az a tiszta boldogság, melyet árasztasz,
S a rendíthetetlen akaratod, mellyel kitartasz.