Orsovszki Tibor

Orsovszki Tibor

Született: 1992. december 3.

Népszerűség: 24 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Heimlich-ölelés

Srég érzés, hogy nem vagy itt.
Miközben körbeleng a kereszthuzat,
épp egy háromszöget rajzolok:
múlt, jelen és jövő -
én, Te és a pulzáló idő.

Tovább...

Katarzis

Agitátor

Higgadt karmesterként
karátos mozdulatokkal
irányítom elméd vonósnégyesét
a totális katarzis felé.

Tovább...

Édesanyámhoz

Kényeztető kerti illat,
Cirmos macskánk sündörög,
Legyet kerget, s elillan
Egy traktor rondán rám köhög.

Tovább...

Hideg futkos...

Hideg futkos, borsó roppan,
egy szempár villan világomban.

Tovább...

Gondolatom kódjel csupán

Acélkék fémek fénye közt
halkan hullámzó női test.
Egy fogaskerék félrelök,
így jár az, aki lopva les.

Tovább...

Szélrózsa

Hajbókoló hajnalok,
Elnyűtt szárnyú angyalok,
Glóriájuk nem ragyog,
Dicsőségük tetszhalott.

Tovább...

Az utolsó indiánok

Csillagtérképes éjszaka
hallgatom a préri szavát.
A végtelen puszta illata
úgy ölel át, mint jó barát.

Tovább...

Sós tenger és sivatag

Tovatűnő, szép szavak,
alkonyatból pirkadat.
Nézz körül, hogy mid maradt,
sós tenger és sivatag.

Tovább...

Elmerengve...

Megverekszem elmerengve
Felrepedni vágyó szavakkal.

Tovább...

Tüzes szárnyra kap vágyunk vad varázsa...

Az esti szellő tincseit tépázza,
Szemében tündöklő ezüstragyogás.

Tovább...

Enyhe szívroham

A pillantása még most is épp oly éles,
Érzem a léptei által felvert hullámokat.
A kicsiny kis légtér megtelik lényével,
Ahogy elmémből adaptál örvénylő álmokat.

Tovább...

Aranysárga terek

Szikrázó szerda,
Hunyorít a szemem.
Ahol élet van,
Utam arra vezet.

Tovább...

Együtt, egy ritmusra járva

Egy gomolygó életfelhőben állok
Lehunyt szemekkel, ellazult izmokkal,
Csak a lélegzetvételre koncentrálok.

Tovább...

Kócos ördögszekér

Fehérre fest engem minden péntek éjjel
Acélosan csillogó, éles öleléssel.
A bűn még most is vár rám, hív és csalogat,
Mikor visszakoznék, megragadja karomat.

Tovább...

Túl régóta hódolok már...

A változás szele csókolt arcon reggel,
Talán most, talán most végre levedlem
A régi szeretőm csalárd béklyóit.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ