Ördög Attila

Ördög Attila

Született: 1988. november 20.

Népszerűség: 82 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Van

Van, hogy a szív akar, van, hogy a test.
Van, hogy a kettő együttes lesz.
Van, hogy összejön, van, hogy nem.
Van, hogy velem, vagy ellenem.

Tovább...

Az ár

Akárhova sodorjon a sors vize,
Menned, gördülnöd kell vele.
Ha ellen mersz állni, eltipor,
S homokként mindenhol szerteszór.

Tovább...

Nem vagy egyedül

Tudod, a magány nagyon jó tanár.
Mikor már csak egy lépés a határ,
Szeleket küld, regéket mesél.
Elülteti benned, hogy az élet él.

Tovább...

Pillangó vagy

Pillangó vagy, lágyan suhanó.
Esőcsepp súlya nem bánthat,
Az élet bármilyen mélybe is ránthat,
Lelked tisztán adakozó.

Tovább...

Babacsalogató

Hahó, kisember, jól vagy odabent?
Megkapsz magadnak a pocakban mindent?
Szépen növekedsz, már nagy baba lettél,
Nyújtózni kis kezed már alig fér.

Tovább...

Az igazi

A levegő is másképp rezeg, mikor szívem szíved érzi...

Tovább...

Kezeink

Szerető kezedet
Ölelő kezembe,
Szeretni szemedet,
Tartani szemembe...

Tovább...

Vakon nézek, látni vágyok!

Régen hullt már ennyi könnye az égnek.
Mintha valakiért sírna,
Vagy talán új sorsokat írna
Megsárgult pergamenlapjára a létnek.

Tovább...

Érzelmem tüze

Semmi hétköznapok légszennyében
Rángatott rozsdás láncán a lét....

Tovább...

Pánik

Sivatag lelkem rég nem látott esőt,
Csak múltakat idéző, szárító szellőt.
Kialvatlan éjszakák keresték az álmom,
Gondoltam, üresen semmivé kell válnom.

Tovább...

Az élet egy depressziós játék

Mindig azt hittem, hogy az élet egy játék,
Hogy, ha rét lenne a bolygó, mezítláb járnék.
Hogy egekig másznék, ha lenne egy létrám...

Tovább...

Értelme a létnek

Annyian vagyunk, és annyi félék.
Egyikünk bátor, a másik félénk.
Mégis mindenki elmegy egyszer,
Koporsónkat zárják könnyel, szeggel.

Tovább...

Békére leltem nélküled, ember

Már nem zavarja lelkem a léted, ember!
Ha megbotlassz, elesel, már nem érdekel.
Lehetsz felőlem boldog vagy gyenge,
Saját dolgaidhoz csak neked van köze.

Tovább...

Lecsendesedés

Tavaszok hívó szavára,
Álmok hajszolására
Vándorló vad voltam.

Tovább...

Nem létezel

Sötét ruhád árnyékából tekint ki két szemed...
Mélységét már csak az idő érti,
Néha a köd rejtelméből terhed rám teszed,
De megfogni kezed az agyam mégis féli.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom