Németh Zoltán Church

Németh Zoltán Church

Született: 1973. augusztus 1.

Népszerűség: 210 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Alkonyat

Kósza szellő hűti a közelgő estet,
darazsak tesztelik asztalon a morzsát,
a nap egy fényfoszlányt az égen felejtett,
jelezve: mára már megtette a dolgát.

Tovább...

3232

Falaid mögött

Tejszínű köd takarja a várost,
előtted nagy éji lepke száll,
az utcasarkon kiégett angyal
hiszi magáról: primőr, mit kínál.

Tovább...

Spontán

Megtörte a csendet egy pattanás,
- rajtunk kívül nem hallotta senki más -
mikor: a gombon a cérna elszakadt
ott, a kerti fűben, az ég alatt

Tovább...

5168

Zajtalan

Ma nyugalom van, minden zajtalan,
kint ködpárnákba bújnak a fák,
fázom kicsit, a hidegnek karma van,
s a mélaságba csomagolt világ
bágyadt és szürke... Mint a papírfecni
zsebbe gyűrve, úgy érzem magam...

Tovább...

Sorsforgató

Halk ütemben duruzsol a kályha,
- egy szédült légy köröz a rezsó fölött -
rongyaim a szék karfájára hányva,
vergődöm alvás és ébrenlét között.

Tovább...

4773

Graffiti

Talán fél emberöltő telt el,
- talán csak egy pillanat -
néztem ajkad, ahogy beszélsz,
elment mellettem minden szavad.

Tovább...

21 gramm

A hajnalt a város
oly lucskosan köpte vissza,
- mintha nyálas lenne -
ruhám a ködöt issza...

Tovább...

Hegy mögött

Hűvös illatokkal üzen a tél,
- dér előttem, mint holmi tenger -
hegy mögött bújik meg a szél,
s talpam alatt faág reccsen,
ha lépek. Képzeletem játszik...
Szinte megemészt most a táj,
a hideg bőröm alá mászik.

Tovább...

Édenzűr

Fura nap volt, mikor beázott az Éden!
Ádám dühöngött, a kígyó Évát fűzte éppen,
és valahogy, semmi nem volt már a régi...
/Tudod: mint mikor az öreg néni épp
lefutja a villamost, aztán ráébred, hogy kár volt,
mert ő az ötöst várta s nem a hatost!/
Szóval Ádámnak nem ez volt a napja,
- a kígyó az alma helyett magát adta...

Tovább...

3537

Lélektörés

metamorfózis

Vastag hó borítja a vetést,
- az erdei ösvényt farkas járja -,
szívem köré sövényt emelt
az elmúlt napok torz memoárja...

Tovább...

Holdcore`

Olykor kikönyököl belőlem a szorongás,
- volt ideje érni, olyan, mint egy testes óbor -
talán tehettem volna róla, hogy ne így láss,
s eléd tehettem volna mindent a jóból.

Tovább...

3734

Békavár

A pillanatba dermed a pára,
valahol tóba pottyan egy aprócska ág,
elnémul minden a békavárba`,
s bókol előttem egy magányos virág...

Tovább...

Nyomtalan

Tenyeremen hordom
az egyszervolt dolgokat,
közönyt mutatok,
s hiszem, az idő is tolat,
s tán visszarepít
abba az egyszerű világba,
hol támasznak megfelelt:
szék vagy anyám lába...

Tovább...

Útnak eresztve

Halott levelek hullnak a fákról,
- úsznak el, a patak vizén messze -
mesélhetnének az elmúlásról,
arról, milyen így útnak eresztve.

Tovább...

Holnapután

Ma este nem sírsz... Nem dühöngök én se -
nincsen az arcodon festett mosoly,
sötét felhőt sem rajzolsz az égre,
és megkímélsz attól, hogy vádakat koholj!

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ