Németh Ferenc
Én adok, amíg adhatok:
Szegénynek több mint kétszer,
nem tudjátok, ti gazdagok,
mi az igazi ékszer...
Málnaízű borban s holdsugárban
az ősz is "visszacsókol",
kérész életemben csak Rád vártam,
hidd el: Nem sok a jóból.
Csuda tavasz, verőfényes szombat délelőtt,
verset írok, így "költődöm",
s mint a mobil, úgy töltődöm,
érzem a térerőt...
Emlék
Egyszerűen kezdődött
Egy fényképezőgéppel:
Ő szép lassan vetkőzött,
fél-ájultan néztem...
Ősz pendíti lassan húrjait,
mily jó Veled, Drága, újra itt!
Sárga s rőt levél a fákon,
mint eperlekvár a fánkon...
Kezdő "kikiáltó" koromban
kéményseprő kelt a koromban...
Karalábé, karfiol,
karmazsin-szín kabrió.
Gyertyaláng volt csak szívemben,
pislákolt: Alig.
Mint kiscica, ki megretten
s jár faltól falig...
Gvendolin avagy falunap Istvándon 2.
Úgy hívják Gvendolin,
árúja mandarin...
Neve nincs is benne,
no, de mért is lenne:
A Juliánus naptárban.
Szivárványszín szerelmek
Szappanoperák, szent szerelmek:
szép Szidóniám...
Szégyenlős szádon szenderegne,
"szalutálna" szám.
Tűzött a nyár,
égszínkék nyár,
égszínkék égbolt,
fekete lány:
Ilyen szép rég volt,
sosem talán...
Magyarországtól Madagaszkárig
mirtusz-ág méltó menlevél...
Marika magas meggyfára mászik,
miközben mondja: megleptél...
Névnap némi nosztalgiával...
Niki, ne felejts naptárt nézni:
Négy nap múlva - Náncsi néni
névnapjára - nagyothallót,
Nagyapának nadrágtartót.
Kedvesemnek
Nézem: Fenn a jobb sarokban,
Pók Elemér, Pók Ica...
Sokáig egyedül voltam,
mint szilveszteri trombita.