Németh Ferenc
Névnap némi nosztalgiával...
Niki, ne felejts naptárt nézni:
Négy nap múlva - Náncsi néni
névnapjára - nagyothallót,
Nagyapának nadrágtartót.
Kedvesemnek
Nézem: Fenn a jobb sarokban,
Pók Elemér, Pók Ica...
Sokáig egyedül voltam,
mint szilveszteri trombita.
Andalgó
Anna arca alabástrom,
almát adnék aranyláncon...
Ajka aranyló ananász,
arra araszol, arra az ara-tánc...
Létedért létezem...
Lélegzetünk lehetőség,
legszebb, legigazibb lányok,
lenyűgöző liliom-lét,
leopárd-lábbelit látok.
Villantás a mából...
Nesze, itt egy kávés-pohár,
mert a bor az úgyis megárt...
Ember! Ki küldött a Földre?
Gondolj fenyőre és tölgyre.
Lehet belőled vadállat
vagy cica, ahogy kívántad.
Lesenceistvándi élmény
Nem mondhatom, hogy uncsi van,
hisz fő a marha krumplival.
Istvándon összejött a nép,
sok táncos meg zenész fellép.
Tegnap ittam a csókodat,
ó, aranyhajú Mary,
a sors a boldogságomat
úgyis oly szűken méri!
"Nincsen a gyermeknek olyan erős vára,
mintha édesanyja karjaiba zárja..."
Megszült e világra, életét is adná,
csak a gyermekeit boldognak tudhatná.
Eljött ma a nőnap, eljött bizony újra,
tavaszi virágok szirmát a szél fújja.
Oly szomorúan zúg: Édesanyám nincs már...
Most tudom igazán, hogy micsoda kincs várt.
Ahogy az ajtóból még nézem:
keze csókot dob s integet,
szemében - derűs még egészen -
csillanni látom az eget.
Villám-Szerelem...
Szép a szád, a szemed és mindened,
pisze orrocskád huncutul megremeg...
Csókolgatnám szád - gödröcske felette -
nyelvem - szép fogad közt - táncos utat lelne.