Németh Edina

Született: 2001. február 26.

Népszerűség: 45 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Esti félhomály

Mindjárt fél tíz... tele van a város boldogsággal...
mi is azok vagyunk a rózsaszínű égbolt alatt sétálva.
Egy tölgyfa ágán fecskék csiripelnek boldogan,
mi is így beszélgetünk... arcunkon óriási mosollyal.

Tovább...

Emlékszem Veszprémben

Boldogan nézünk a fák fölé,
Szárnyalunk az élet ölén,
Vitorlánkba kap a szép...
Repít minket ezerfelé.

Tovább...

Illúzió

A kávés poharam aljába nézve
belém hasítanak az emlékek,
a kávécseppekben visszatükröződnek a pillanatok,
a reggel még kicsinek hitt nagy napok,
...a ki nem mondott szavak...
minden emlékben látom magam.

Tovább...

Csillagtalan

Hangosan zakatol a vonat a csillagtalan éjben,
Fekete-fehér képkockák az ablakain az emlékek.
A koromsötétben messziről világít a reflektorfény,
hamarosan egy újabb megállóhoz és állomáshoz ér.

Tovább...

2230

Kamélia

Ha csak egy pillanatra is, de megáll a világ,
s a kiszáradt földből kihajt egy virág.
Őszinte boldogsággal mosolygunk egymás szemébe,
ez a csodálatos táncvilág elröpít az égbe.

Tovább...

Hajnalcsillag

Már nem azok vagyunk, akik egy éve ezen a napon voltunk,
egy kicsit máshogy, és más valakiért ragyog a mosolyunk,
Mindannyian változunk... ez az élet,
de a mosolyunk maradjon ugyanolyan fényes.

Tovább...

2121

Jóbarátok

Megint eltelt két hónap, és alig vártam, hogy találkozhassunk,
el sem hiszem, hogy a távolság ellenére jóbarátok maradtunk.
Mintha ezer év telt volna el, távol... beszélgetés nélkül...
lassan egy éve, hogy mindannyian kicsit más életet élünk.

Tovább...

Azokért a napokért, amiket soha nem felejtünk el

A csendesen hullámzó víz tükrén jégkorongok,
Egy nagyobb darabon ülve meredten a távolba mosolygok,
Minden egyes apró kavics egy emlék a tóparton,
Egyre távolabb úszik tőlem a múlt, de én menni hagyom.

Tovább...

2233

Valahol

Barátokat szereztem, akiket elvesztettem az évek alatt,
De mindig volt valaki, így soha nem voltam magam.
Annyiszor összetörött a szívem apró darabokra,
De mindig volt valaki, akivel összeragasztottam.

Tovább...

2027

Valamikor réges-régen

Mintha csak tegnap lett volna, mikor minden délután
hintáztunk, és hanyatt fekve csúsztunk le a csúszdán.
Lágy szellő fújta a hajunkat a játszótéren,
napsugár melengette arcunkat... valamikor réges-régen.

Tovább...

Felejtsd el... engedd el...

Lakatra zárt szerelem. Felejtsd el.
Mindig vannak, kik feltétel nélkül szeretnek.
Mindent ellöksz magadtól, félsz, hogy sérülni fogsz,
csak tudod... így még inkább magadat kínzod.

Tovább...

Januári varázslat

Hófödte földeken lehunyt szemekkel...
...naplemente színezi rózsaszínűre a szürke eget...
Ott állunk szemben a széllel...
...kesztyűs kéz a kesztyűs kézben.

Tovább...

Szilveszter éjszaka

Petárdák durranásának zaja zengi be a várost,
...s mint az illatfelhő, úgy lengi be a szilveszteri mámor.
A megfagyott utakon csúszkálva
...visszhangzik nevetésünk az éjszakában.

Tovább...

Decemberi este...

Gőzölgő punccsal a kesztyűs kezünkben
Próbáljuk átmelegíteni átfagyott testünket,
Gondolataimba merülve meredek a pohárba,
Talán elfeledett álmaim most valóra válnak...

Tovább...

Azt kívánom, hogy...

...A városi fenyőfa előtt állunk Annával,
várjuk, hogy ötöt mutasson a templomtorony órája.
Az utcák fáznak fénytelen, mindenhol csak sötét árnyak.
...Itt-ott homályosan pislog egy kültéri lámpa...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ