Natalie Danaisz
Pár napja még azt hittem, meghal,
mondja az orvos, és én leginkább azon csodálkozom...
nagyanyám nem vitt el a temetésre
szemem láttára szakította le
a kertből a kétségbeesett virágokat
most itthon maradsz mondta
mintha arcon ütöttek volna
te is becsaptál gondoltam én
hogy hazugság volt minden
jobb lett volna pedig...
el vagyok hagyva édes Jézusom
ha esetleg mégis kisegítenél
nem tudnám nem köszönni meg
azt hogy idegen kikötőbe érkezem
szomorú kislányos hangomon
szomorú dalt dúdolok háttal
állok és nem láttalak én ezért
léptem most félre ez érthető...
A farkasoktól sose féltem,
több vad, mint ember volt barátom,
a bennem élő idegennek
közöttük kellett helyet találnom,
tőlük tanultam eltűrni kínját
ragaccsal telt bűzös sebeknek,
mik felszakadva tisztulnak talán,
de be sosem hegednek...
Ágnes asszony minden éjjel
"lepedőjét újra mossa"
nem szakad el az a vászon
varjak gyűlnek reggel ágon
kérdezgetik rikoltozva
Ágnes vár-e téged álom...
Alszanak a fák a kásás ködben.
Szárnyán nedves fénnyel madár röppen.
Foszló falakra ráfagy könnye a holdnak,
tátogó csöndekre károgó árnyak hajolnak.