Natalie Danaisz
Engedjük el, ha ő menni akar!
Nem tudom, hogyan kell
elengedni, akit úgy hívok,
anyám.
osztozni táncban az örömben
forogni isteni körökben
hinni a végtelen dalban
akkor is ha idekint zaj van
érinteni mézszín bőröd selymét
érteni mégis őröd tervét
rád ráncolni az égkék végtelent
áttáncolni veled az életen...
Folyton csábít a sötét oldal.
Minden éjszaka zeng a hold-dal.
És közben vígan járja a táncát.
Az, kinek álarc takarja ráncát.
Egy parkban várt ott fáztunk át
több hónapot és jó nagyot
koppintott orrunkra a fagy
most jobb ha hagy már unnánk
azt mi akkor szép volt édes
ne keressen sekélyes
indokot email-re sms-re
ne írjon verset rémes...
...nevetünk majd nagyot,
mint akik hosszan ringva bámulják
a hegy mögé bukó napot.