Nagy Zoltán Ferenc (Nagy_Zoltan)

Született: 2000. április 30.

Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Homok

Volt egy lány, kinek haja akár a hajnalban lecsapódó könny,
Aki betakarta minden álmomat lelke finomságával,
Oly szörnyű volt felébredni a mézesen selymes képzeletből,
mit hiánya okozott, s sértette magányom boldogságát.

Tovább...

Nézd, a fű

"Nézd, a fű itt mindig olyan zöld!"
Bevallom, soha nem láttam a füvet,
soha nem simogatta szememet,
a puha pázsit finom látványa.

Tovább...

Eső

Gyűlöllek, azért mert nem vagy enyém,
s hiába vágtam el a kötelet már százszor,
szívem izmaiból újra fonódik karomon,
majd könnyeimet takarja a friss zápor...

Tovább...

`Okina

Édes, akár a méz, dehogy!
Mindig, ha rám néz akárki!

Tovább...

Párbeszéd

Megint itt tartasz, ostoba bolond? - Szerelmet csak szerelem feledtethet,
nélküle a szív csupán pár órára, perce feledkezhet.

Tovább...

Vele soha

Nem olvasok benned, szemeidben veszek el,
ahogy mosolyod simogat, akár a vad tenger,
úgy innék belőled, kóstolnám puha ajkad,
lelkemet pihentetném gyengéden rajtad.

Tovább...

Ezeregy mese

Láttam már a világ napos oldalát
de nem éltem benne eleget

Tovább...

Kopognak

Kopognak, mindig kopognak az ajtón,
hogy ki, sosem tudom, csak kopog,
de szinte hallom, ahogy könnycseppje
a kilincsen halkan végigcsorog.

Tovább...

Vasárnap

- Mondd csak, éreztél már szerelmet?
- Éreztem s még most is fáj
minden, mit hazudott az a száj.

Tovább...

Érzelem

Érzések? - ugyan, csak képzelgés,
Érzések? - egyszerű tévedés,
Valóban? Biztos? - mi más volna?

Tovább...

Fekete dal

Ablakomban állva,
kinézve rajta,
látva a havas ágon
didergő madárkát,
eszembe jutottál -
Szegény magam,
hisz lelkem lehetne a hó,
hullva a semmibe...

Tovább...

Zápor

...minden egyes pillanatban,
mint az esőcseppek
a sötét, fekete aszfaltban.

Tovább...

Ha fájsz, kedves

Ha fájsz, kedves, fájj úgy, mint még soha senki,
hogy melletted könnycsepp nélkül ne tudjak elmenni

Tovább...

Körözés alatt

Volt idő, mikor még az élők közt jártam
halottként, de még most is ott sétálok,
mindig csak a sötét köpenyébe takarva,
holott ha vihar van s hó, akkor se fázok.

Tovább...

Lépek

Sajnálom, hogy nem lehettem neked Ő,
hisz én nem vagyok senki fia, gyereke,
csak magányosan, árván járom utam,
nem vagyok más, csak az élet szemete,
de nekem szép így, egyedül meg-megállva
Szíveket látni, ahogy bimbóznak, hajtanak,
s továbbszállni részeg gondolatokkal fűtve.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom