Nagy Hoho
Boldogság egén te voltál a vihar.
Vad villámok szemedből cikáztak.
Mosolyod férfiakból királyokat,
Királyokból bolondot faragtak.
Eszközként használtak,
Eldobtak, miután meguntak.
Megtört a fény az arcomon,
Mint sötét árnyék a falon.
Tabletta, ami naggyá tesz.
Egy másik, ami gyermekké vált.
Anyám sír, mert halott vagyok.
Fogságban bárányokat számolok.
Kijöttem a zárkámból.
Nagyon jól csináltam.
Csókkal kezdődött.
Egy csók volt csupán.
Van itt egy öreg Sárga,
Városban körben járkál.
Lyukat üt az éjszakán.
Jeggyel az üres utcán
Részeget visz haza.
Nem viszek neked hervadt virágot,
Köszönteni Valentin-napi csalóka álmot.
Egy vöröslő folt a térképen,
Akarják, hogy fekete legyen.
Háborúba kellett mennem.
Madarak magasban repülnek,
Lesnek rám, tudják, hogyan érzek.
Nap az égen mosolyogva néz rám,
Mert tudja, megváltozik minden.
Elfújja a szél a hajnalt,
Hogy jöjjön egy szerethetőbb nap.
Egy új élet, ami jobb nekem.
Az utolsó táncot add nekem!
Szól a zene, a lábam merész.
Szemed a szemembe néz.
Ágyamban érezd a ritmust,
Szeretve kérdezz és becézz!
Nyomás alatt vagyok.
A házat eladták,
A családom széthullt.
Utcán heverek tovább.