Mysty Kata
Víz csobog, a part zenél,
(az) erdő néz, az ég beszél,
Minden él, a zöld henyél,
Kék ring ott, ahol te mész...
Ontja szépségeit a táj,
Szórja tüzét a Nap reá,
Karjai közt égnek a fák,
Elmúlhatatlan, mint varázs.
Eléred, fogd a Napot...
Ha magad kitakarod,
Lekésed, mint ahogy
akarnok az alázatot!
Kék a madár, kék a tolla,
Szívem a te szíved foglya...
Minden nap és minden éjjel
Repdes érted telve hévvel.
Úgy foglak őrizni,
Mint csillag a fényt...
A Fénybe írom be
Neved, hogy égj!
Köszönöm, Istenem, a gyermekáldást,
Kegyelmed árán... hozzád visz most hálám.
Költészet napjára
Vers a hazám, édes otthon,
Marad örökzöld a lombod!
Mélyen alant gyökér maraszt.
Szép anyaföld ritka arany!
Milyen jó is édesanyának lenni
Milyen jó is friss menyasszonynak lenni:
Kit színarany karikagyűrű ékít,
Tekintetek fényében tovalépni,
Vőlegénynek csókjába napként úszni!
Szeretem
Nagy szívnek nagy dobbanása,
Ritmusát a hullám váltja,
Lélek a test intim zárja,
Angyal ezért is vigyázza!
Olyan kék ma az ég,
Rózsát fest a remény,
A Napba nézve ég
A máért s a holnapért.
Maradj, hogy megmaradj!
Otthon a csend hangja
Késztessen egy dalra...
Lesz, aki meghallja.
Emléked a felkelő Nap,
Sugarat adsz, te ragyogtatsz,
Emléked az alkonyattal
Palástként be engem takar...
vírus
Emberi a bűn, lelki teher,
oly hitehagyott, barbár, öntelt...
Kiszolgáltatott, ki nem szolgál,
alázat nélkül - épp megaláz.