Mukli Ágnes

Mukli Ágnes

Népszerűség: 386 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Téli vers

Miért háborog a rigolyás idő,
hisz kietlen télben, hóviharban
szikrákat csihol a dermesztő fagy.
Zuhogó hóesésben oly jó a
higgadt sejtelem,
csapongó nyár-mosolyban a
könyörületes szó. Szinte
karomban érezem karod...

Tovább...

Jövendölés

Cserreg a szarka csupasz faágon,
varjak ricsaja zengi be az eget.
Hangjuk átzeng a didergő határon,
csapongva köröznek a kertek felett.

Tovább...

Karácsonyi kegyelem

Bensőséges lett az este.
A hófehér pusztaságra
fagyos ég szór békességet,
romos házra, palotára,
Isten, ember hajlékára.

Tovább...

Örökségünk

Diktál a Föld a gazdának,
sajdítja hátát,
kérgesre edzi tenyerét.
Nemzedékek verejtékét issza,
létezést terem,
magot érlel a remény.

Tovább...

A hetedik

Hidegrázós, hosszú éjjel
hétszer tépj szét, s hétszer fércelj!
Egyszer szólíts kedvesednek,
egyszer védj meg, hogyha vernek,
egyszer szeress marcangolva,
egyszer legyél foglyom fogja,
egyszer ítélj némaságra...

Tovább...

November

Ledér ősz jött hallgatag,
mély álmából ébredt,
nyári szellőt álmodott
avarzizegésnek.

Tovább...

Békésen

Bandukoltam az üres délutánban,
sebek forrtak hegekké össze,
zsalugáterek meredtek végtelenbe...
dagadó virágfüggönyök nyíltak.

Tovább...

5144

Virradat

Violaszín pír a hajnal.
Vöröslő liliom fodra,
hullámzó láng-verte tenger,
parti fákat aranyozza.

Tovább...

Didergető október

Magot nevelt, magot vetett
rekettyésben, réten, pusztán,
mint a madár, szárnyaszegett,
barnul, fonnyad kurtán-furcsán.

Tovább...

Cimborák

Foszlik a szürke az ég pereméről,
kósza szél nyargal, fut vele tova,
borzolja a nyárfák kontyos bozontját,
csupa levél már a domb oldala.

Tovább...

Az ősz mosolya

Görnyed a fűzfa a parti berekben,
Gyík szalad a melengető napra,
Hulló levelek közt őgyeleg az ősz,
Időtlenségben fürdik nyaranta.

Tovább...

Ki viszi át a szerelmet

Ha egyszer kizár a világ,
ki kopogtat reggelente,
galamb röptét ki hallgatja,
kinek sárgul a rekettye?

Tovább...

Az ősz tánca

Széltáncot jár az ősz, tarka levelekkel
fénylő napfonat ősz hajába fonva,
vállára hull a bíbor, a rozsda,
lángszínű fátyla arcát aranyozza.

Tovább...

Zrínyi Miklós, a szigetvári hős

Elfogyott az eleség, a víz, a harcos,
megkopott falak dőltek, lángolt a vár.
Élet-halál harcot vívó vitézek
félelem nélkül vesztettek csatát.

Tovább...

Kitárulkozás

Ki vagyok én?
Kesergő remete vagy
zarándoklelkű vándor?
Keresztre kárhoztatott
áldozat, végzet
vagy gonosz végítélet?

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom