Mészáros Lajos
Advent közeledik,
vásárolni megyünk,
minden szemét dolgot
kosarunkba teszünk.
Két vár állt a Bálványos hegyen
amelyben egy testvérpár lakott,
mindig versenyeztek egymással,
vajon ki a tehetősebb úr.
Bódító illatú
cickafark virága
kicsalogat minket
a magyar pusztára.
Szeretem a fénylő
tüzet a szemedben,
mikor a hold fénye...
A Szováti temetőben
sírok között sétálok,
régen elhunyt barátaim
sírjára rátalálok.
Az menjen a temetőbe,
akinek halottja van,
mindenszentek ünnepére
koszorúra pénze van.
Árokparton, erdőszélen
csipkebogyó terem,
minden évben, októberben
bogyóját leszedem.
Mikor beléptem a régi iskolánkba,
örömmel gondoltam rá az ifjúságra.
Rengeteg szép emlék tolul az agyamba,
nem ismerek ifjúkori önmagamra.
Születésnapodra jöttünk ma itt össze,
ezt a csodás napot senki ne feledje.
Ma lettél egy éves édes, pici lányka,
te vagy családunknak újabb virágszála.
Szomorú a gyermekmosoly
minden nap az arcomon,
szemeimben árnyat lopott
a végtelen fájdalom.
Horvátország tengerpartján
nyaraltunk a nyáron,
nem volt minálunk boldogabb
ezen a világon.
Eljött a forró nyár, rekkenő a hőség,
agyamba fészkelte önmagát a kétség.
Délibábot játszik aszfalton a meleg,
kánikulában én majdnem meggebedek.
Megszületett Vince,
párom unokája,
csodálkozó szemmel
nézett a világra.
Bogácsi termálban fürödnek a lányok,
a söntés teraszán várok én reájuk.
Jéghideg barna sör gyöngyözik előttem,
barátom nagy hangja felharsan mögöttem.