Mészáros Bernadett
Tellett az idő,
s én felnőttem,
törékeny kislányból
édesanya lettem!
Négy év telt el
az első nap óta,
s mégis minden perc
olyan, mintha az első volna!
Annyi mindent megéltünk már,
jót s rosszat egyaránt.
Szeretném ha tudnád, mit is érzek,
mikor mélyen két szemedbe nézek...
ekkor szívem nagyot dobban,
értem, Te vagy az, akit mindennél jobban.
Az Édenkertnek kapujában
Jézusomat láttam.
Hosszú fehér ruhában állt előttem.
Sírj nyugodtan,
ha gyötör a bánat,
ne szégyelld könnyeidet,
öntsd ki a mának.
Utálom, amikor a
szívem megszakad,
mégis jópofát
kell játszani.
Régen úgy éreztem,
az élet semmit sem ér,
aztán te lassan
besétáltál, s már
így látom, milyen szép.
Kettőnk története - 1. felvonás
Sötét "éjszaka" volt,
elmémben ezer gondolat,
valaki hozzányúl
- kezéhez vér tapad.
Csodás volt minden,
mi, mint más párok
kéz a kézben boldogságtól ragyogva...
majd jött valami, mely a napsütést beárnyékolta.
Elkezdődött minden egy szép napon,
boldogok voltunk nagyon.
Tellett az idő, 2 év elrepült,
aztán hirtelen az álom összetört.
Hogy milyen vagyok?
hisz már tudom,
- egy nagy kupac szar
a szemétdombon...