Mednyánszki Gáborné

Született: 1960. július 27.

Népszerűség: 148 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ha a nő szeret...

Akkor dacol, kevélyen nevet,
bont vad felleget mosolyával,
varázzsal eltemet s felemel
tág magasra, önmagad fölé,
veled lelket cserél, rettenet
követheti ezen lépteket,
magas grádics az, a képzelet
simogat, sugdos, selyem szeszélyt...

Tovább...

3940

Látogató

Este volt már, kint tutult a szél,
az eső könyörtelen, keményen koppant,
mert ma szinte visszatért a tél,
ajtóm előtt mégis egy láb zaja toppant.

Tovább...

Létóvás

Most alszanak a gondolatok,
vagy ők álomban is éberek,
már nem zavarnak fondorlatok,
de sajnos, még mindig kétkedek.

Tovább...

Stroke

Gyűlöllek, halál, gyűlöllek!
Aljas vagy, tolvaj és hazug,
kit viszel még, hogy elvesszek,
hogy bezárd végre a kapud?

Tovább...

Lélegzet

Jöjj hát, mire vársz még,
páncélruhám riaszt,
hisz rajtad is az van,
miért e tétova toporgás,
nincs más, csak ami van.

Tovább...

Bizalom

Szomorú mindkét szemed, kedves,
fáj, hogy mosolyogni nem látlak.
Nem vagyok elég illedelmes?
Meg kell felelni a világnak.

Tovább...

Elfogadás

Már lephet moha, szoríthat folyondár,
porladhatok, mint az odvas szürke fa,
mert sudár törzsön rakott fészket madár,
szerényen szelíd mester, és nem kofa.

Tovább...

Minden nap

Szeretnék verset írni, édesanyám,
de csak könnyes a szemem, s néma a szám,
szemem csak nézi a régi képeket,
melyen a te szemed vidáman nevet.

Tovább...

Tennivaló

"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?"
Szóban bízok, mi felnevelne,
és lenne mindenki java.

Tovább...

Jövő

A szürkületben fátyolnak ködén át,
hol csak sejteni képet, betűt, formát,
cikázó fények intenek,
láttatnak így kinek-kinek.

Tovább...

Türelemmel

Te tavasz, mondd, hogy lehetsz ily álmos,
már egy egész éve szunyálsz,
fejed alatt dilinós kis vánkos,
nem is vadász, de már nyúlász.

Tovább...

Suttogó

Virág üzen a szélnek
szél a fának
fa a sustorgó világnak
hogy tavasz jön el.

Tovább...

Tavasszal

S kinyílnak majd az orgonák
lilán, fehéren, álmodón.
Simítja majd az esti fény
erezve, és lesz lágy naplemente,
hol zöld-arany színű zümmögés
hiteti el, hogy a lét kevés,
szeretni kell, vagy inkább muszáj,
hinni, hogy lehet...

Tovább...

Az élet és én

Édes egy komám, Te drága élet,
hát mihez kezdjek most veled?
A jövőt meg a múltat is féled,
így csak a ma juthat neked.

Tovább...

Lélek

Megtestesült a szó, mi jó.
Nem hiszi senki végzetét.
Elvetemült, mint égi hó,
és fogja az ember kezét.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ