Marton Paul

Marton Paul

Népszerűség: 282 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Felébredtem álmomból

Felébredtem álmomból, elillant a múlt,
minden, ami jó, rossz volt, és idegen,
eveztem nemrég szép tiltott vizeken,
öröm, a bánat könnye valóságba fúlt.

Tovább...

Apám háborúja

Messziről jöttél,
célokat értél
nem mindenáron,
akadt egy Káin
vagy egy jó "Áron".

Tovább...

Január

Rideg vagy, de így mégis szép és ígéretes,
élet folytatása, új remények kezdete,
új hónapok jönnek és küzdenek, légy ügyes...

Tovább...

Ma ilyen a tél

Megérkezett a tél szokás szerint,
csendben jött, havat sem hozott,
az ember már csak legyint,
mert fehér karácsonyról álmodott.

Tovább...

A mosoly

Mosoly indul felfele
Isten áldásával,
szép ajaktól szem felé,
szeretettel magasztal.

Tovább...

Az idő fogságában

Az idő fogságában élem életem,
hátra nem, csak előre menetelhetek,
lépteim lassulnak, nem egyezkedhetek,
múlt belém kapaszkodik, mint a rossz szellem.

Tovább...

Advent

Elhalkult a falu templomharangja,
kis böjt csendben a testet ápolja.
Elnémult a zsoltárok dicsőítő hangja,
tisztulnak a lelkek szent fegyelemmel,
bűnöket mosnak imával, nagy türelemmel.

Tovább...

5290

Az őszi csévi erdőben jártam

Halesz felett nyugatról zúgó szél nyargal,
maga előtt görgeti a fellegeket,
megbirkózik egy-két felhőpamaccsal,
szántó felé hajtja a varjúseregeket.

Tovább...

Majd árnyék leszek...

"Majd árnyék leszek, s te szorongva félsz...

Tovább...

Süvítő szél

Süvít, vágtázik, fütyüli mérges dalát,
kitárja a házak szemét, száját.
Az ablak nyöszörgő zsaluját csapkodja,
nyikorgó kertkapu senkit sem vár haza.

Tovább...

Temetőben jártam

Örök álmát aludja itt sok ember fia,
tudom, idevezet sorsom útja,
de mikor Isten kezét értem nyújtja...

Tovább...

56102

Minden és mindenki szeret engem

"Minden s mindenki szeret engem,
ember lettem a szerelemben,"
lehajlik hozzám az árva ág,
suttogja lelkünk, mily egyformák,
ég felé nézünk, tavaszt várunk,
hogy nyíljanak vágyunk, virágunk.

Tovább...

Vír(t)us

Konok vagy, és elpusztíthatatlan,
sejtek közt járod virtustáncodat,
neked föld és az ég lakhatatlan,
emberi test kell, hogy pusztítsad azt.

Tovább...

Itt az ősz

Nem lopakodott, hirtelen érkezett,
maga mögött hagyta a kifulladt nyarat,
ami volt, elmúlt, mindent nyíltan letagad,
esőt hozott, mire a föld kiéhezett.

Tovább...

Utolsó felvonás?

Utolsó felvonás az élet színpadán,
hátba vernek, meglöknek, még mozgok,
elmém tiszta, gondolataim világosak,
ne hagyd el magad, mondja fentről édesanyám.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom