Makovics János

Makovics János

Született: 1963. október 30.

Népszerűség: 75 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Kesztölci nyár

Vibráló napok, csillagos éjek,
várnak a hegyek, völgyek,
jól ismert helyek megannyi
rejteke, és a táj szépsége,
mely mindig új arcot mutat.

Tovább...

Vendég vagyok

Halmozottan hátrányosként jöttem
eme földi létbe ismét vendégként.
Mert utazás ez is, születés - halál,
körforgás, mint évszakok, melyben
vendég vagyok mindig mindenütt.

Tovább...

Mert még

Még sok dolog van, amit...
És tudva a tudnivalókat,
mégsem tesszük, miket
kéne, lustaság, megszokás,
így múlik életünk tovább.

Tovább...

És mégis

Naponként várom a nagy találkozást.
Olykor meghívom elébe menve, de
kértelen vendég vagyok még ott is.

Tovább...

Fellélegzés

Keresztfáról, mint égi ágról,
más eme világ, borzalmai
sikolyt és könnyet okoznak,
ám víg kacajok s derűs napok,
mint évszakok váltakoznak.

Tovább...

Semmi, ami

Cérnaszálon függök árvaként,
kilógva minden kasztból, örök...

Tovább...

Húsvéti napok

Mind meghalunk, tudjuk, hová
megyünk, majd meglátjuk.

Tovább...

Lenni valahol

Válságok mindenhol: testben és
lélekben, valós és képzelt dolgok
megannyi összevisszaságaiban.

Tovább...

Tűnődés

Sok van, min csodálkoztam:
már nincs ez sem, megszokott
minden, ismétlődések sora
visszhangtalanul, tűnődve
megannyi látszatdolgokon...

Tovább...

Tavasz, falun

Március tombolja magát:
változékony éjek, nappalok,
de éledezik erdő-mező, és
falun látni igazán tavasznak
zsongását, mely hívogat sokakat.

Tovább...

Márciusi reggel

Hosszú volt az éj, ám hamar a hajnal.
Tavaszi szél felhőket hajt, nyílik már
virág, zöldül határ, napfényes reggel
köszönt ránk, és világos is van már.

Tovább...

És jönnek

Nincs nyugta testnek, léleknek.
Jönnek minduntalan, kéretlen,
nyugalmat nem hagyva, vágyakat,
álmokat adatva, reményt, hogy...

Tovább...

Mert tavaszodik

Fogyóban a sötétség, hideg,
napról napra több a fény, mely
átölel, és nyúlnak az árnyak,
jönnek a vágyak, tavaszi álmok,
kék egek friss szellők szárnyán.

Tovább...

Forradalmi

Sok volt a kevés, és fordítva.
Ordítva, mégsem rondítva,
forradalmi évbe tértem,
ötvenhatos lettem végre.

Tovább...

Mondanám

Szavak milliói bennem dübörögnek.
Nyitnám, de mégis inkább hallgatok,
tudva, nincs értelme szónak, elvész
a nagy morajban, mint havas tájon
lábnyomunk, észrevétlen szavunk.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom