Madácsy Napsi
Miért kell fájjon, mit érzek?
Érzek s bánom, hogy létezek,
Létezek, de nem akarok,
Nem akarok, mégis itt vagyok,
Itt vagyok, de érzem, hogy haldoklok...
Rosszabb a lelki fájdalom,
Mintha olaj égne az arcomon,
S nemcsak egyszerűen éget,
De a lelkemből darabokat tépked.
Köszönöm, mit értem tettél,
Hogy engem felneveltél,
Hálás vagyok minden nap,
Hogy ilyen jó anyukám vagy.
Nem tudom, mit érezhetnék,
Nincs bennem semmi még,
Nincs düh, nincs szorongás,
De még a boldogság is továbbállt.
Nem érzek semmit,
Ami zavar egy kicsit,
Mintha frusztrált lennék,
De mégis boldog lehetnék...
Tudom, hogy már elengedtelek,
De valahogy mégis mindig kereslek,
Hiányoznak a hajnali beszélgetések,
Melyek, tudom, vissza nem térnek.
Összetört szív, mi nagyon fáj,
A lelked nem lesz őszinte már,
Egy ember mindent elrontott,
És egész életed megváltozott.
Ezt egyetlen egy embernek üzenem,
Kinek nevét mások előtt rejtegetem,
Így kérek még egyszer, bocsánatot
Az elmúlt időkben történtek miatt.
Miért zavar, ha a rossz jóra fordul?
Ezt én már tényleg nem értem,
Örülnöm kéne, mert most jól érzem magam,
S nem jön elő a fájdalom oly gyakran.
Otthon a család,
Hol már nem a szeretet vár,
Barátokkal igaz lehet az élet,
Csak el ne hagyjanak téged...
Annyi minden kavarog bennem,
De nincs, kinek mondani merjem,
Összetört énem senki se érti,
Ezért próbálok mosolyt mutatni.