M. Laurens
Hallgassuk meg egymást olykor-olykor,
csendben, és nem közbevágva tromfból.
De ne csak hallgassunk, hanem értsünk,
megértő szándék legyen vezérünk.
A manézs sötét, megfojtja a csend.
Hol lehet, ki az arcokra mosolyt csent?
Halk kattanás, és a fénykör felvilágol
apró fényszigetként a cirkuszvilágból.
Egyazon világban bolondok és bölcsek,
egy földön éltek, mint a hegyek és völgyek.
Egymást erősítve alkottak ők párost,
így hozták létre a ma ismert világot.