M. Laurens

M. Laurens

Született: 1952. április 26.

Népszerűség: 593 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

A SAJT, A HOLLÓ ÉS A RÓKA

tanmese másként: nagyoknak

A róka ült a nagy eperfán,
a szájában egy rágós holló,
mikor arra gurult egy sajt,
...vagy valami ahhoz hasonló.

Tovább...

AZ ŐRÜLET HATÁRAINÁL...

Hol bonviván lehet egy molyrágta, vén róka,
operaénekes pedig a kottából prüszkölés,
ott krumplipüré-háború folyik éjjel-nappal,
gombócágyúk dörögnek, s folyik az idegölés.

Tovább...

JÁTSSZUNK EMBERSÉGET!

Hominem te esse memento

Játsszuk most azt, hogy jók vagyunk.
Hogy nem bántunk meg senkit sem mától,
Hogy szeretjük egymást mind önzetlenül,
S békében élünk a földkerekén: bárhol.

Tovább...

TOMPUL A ZAB!

Tompul a zab Kukutyinban,
immár hegyezni is kéne,
s falra hányni a sok borsót,
hogy ott maradjon már végre.

Tovább...

ÉN KOMOR VÁROSOM

Mocskosan fojtó szmog terjeng körötted,
akár holtak bűze, mi szembecsap,
szürkére festve a járókelőket:
sorsára vár s tolong sok gályarab.

Tovább...

EGZALTÁLT PROFILAKTIKUS HUMÁNUM

ténykép a XXI. század küszöbéről

Ne!
Na ne!
Nem akarom!
Nem kell, vidd innen e gyilkos kórt,
tiszteld apád, anyád és a kort.

Tovább...

A BARNA FOLT

versparódia Petőfi Sándor nyomán

Menő celeb korában a jó Gazsi
(Ki nem néz tévét, az biz` nem láthati!)
Lopja, mint a képviselők a napot,
E semmiért
Vagy-hát miért,
Sok százezernyi jó magyar pénzt kapott.
Ahogy mondom, százezernyi pénzt kapott.

Tovább...

A KRITIKUS

A kritikus ül hosszú méla lesben,
epéjét túráztatja lefekvés előtt,
hogy másnap se hagyja cserben.
Ágyához érve fogai közt elmormol
pár gyűlölettől fröcsögő, léha átkot,
leginkább a pokol mélyére kívánva
ezt az irtóztatón dilettáns világot.

Tovább...

FÜSTKARIKA

Valaki füstkarikákat pöfékel.
Talán az Úr maga, vagy az istenek...

Tovább...

VILLON UTÁN SZABADON

Nil novi sub sole

Ha befognám egyszer a számat,
s nem jártatnám többé pofámat,
pár ember végre boldog lenne,
ki még álmában is: élve eltemetne.

Tovább...

VÉGSŐ BÖLCSESSÉG

Mi földi létemből még vissza van,
Pusztán ajándék, mi már céltalan.
A rossz vagy a jó, mind kijózanít,
Végül is mindkettő: halni tanít.

Tovább...

AZ ÖRÖK NŐ

nőnapi köszöntő

Földanyácskánk újra éled,
Testében az örök nő felébred.
Tavaszra virrad ismét a világ,
Örökké csodás teste ragyog reád.

Tovább...

9596

NACCSÁD

-iambosz-

Már látom, hogy Naccsád miként visel koronát.
Mert nyakamba akasztotta ezt a rozsdás boronát,
hogy boronálnám végleg el magam e földről,
írmagom se maradjon, s ne lásson meg föntről.

Tovább...

MI EMBEREK

Hominem te esse memento...

Nem létem a rombolás
sem harag vagy gyűlölet
hisz mindenkit szeretni
s alkotni teremtett Isten
életünk nemcsak fülszöveg

Tovább...

LÁTOD-E?

Láttad-e már ébredezni az erdőt,
mikor még félig szendereg?
Mikor nyújtózik és sóhajt egyet,
s ködpárából szül hajnali felleget.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ