Lőczi Vivien
Legyél őszinte és igaz ember,
Manapság ebből van a legkevesebb.
Mondd meg az igazat akkor is, ha fáj,
Úgy, mint az igazmondó juhász.
Drága iskolám, te, aki végig bíztál bennem,
Fogtad a kezem, mikor rossz utakon lépkedtem.
Mutattad a helyes irányt,
Hiszen tudtad, ez a gyerek becsületes diák.
Felkészítettél az életre és minden lépésre,
Te tudtad, bármi közbejöhet, sosem felejtem el.
Engedj, család, hadd menjek utamon,
Csak menni, menni és nem visszanézni.
Hadd menjek, járjam az utamat,
Amit a sors kitaposva mutat.
Szerelmem, téged a világon a legjobban szeretlek,
Legyen Valentin-nap vagy bármelyik nap a hónapban,
Szeretni foglak napról napra egyre jobban.
Barátom, te, aki szeretsz,
Tudom, mindig ott vagy, amikor kell.
Néha kiállhatatlan vagyok, ezt tudom,
De ennek ellenére mégis velem lógsz.
Kedves párom, te, aki mellettem állsz,
A legnehezebb időkben mindig vigyázol rám.