Lightning Bri
Újabb év köszöntött ránk,
Újabb májusi vasárnap,
Egy újabb nap, ami most különleges,
Mivel Anyák napja van.
Mondd, hogy mindig mellettem leszel,
Még akkor is, ha öreg leszek,
És nem látok már olyan jól.
Hallgatom a madarak csicsergését,
Mégis úgy érzem, hogy a magány felemészt,
Hiába az a boldogság, amit éreznem kellene, már tovaveszett, ahogy
Már nem vagy itt mellettem.
Egyszer élek, a szívem sóvárog,
Hív a messzeség,
Lennék madár, aki szabadon szárnyal,
Szállnék a széllel, és felfedezném a világot.
Félnem kellene tőle,
De képtelen voltam menekülőre fogni,
Valami húzott feléje,
Valami láthatatlan kötelék.
Mindig is volt bennem kalandvágy,
Ami hajtott arra a mesébe illő helyre...
Én egy ideje gondolkodtam,
Azt akarom, hogy boldog légy, hogy nagyon boldog légy,
Az sem számít, ha én boldogtalan leszek,
Látom, hogy már őt látod magad körül.
A férfiak néha képtelenek választani
A domináns vagy a nem domináns nő között.
Sokszor magamban kerestem a hibákat,
hogy hogy lennék jobb, tökéletesebb.
Őrizd meg hát minden pillanatát,
Hadd gyúljon fény a szívedben ezen az éjszakán,
Mostantól nem kell a problémáinkkal foglalkoznunk,
Hadd legyen a karácsonyi készülődés vidám,
Mostantól a nevetés számít, nézd a hóesést az ablakból.
Miért hisszük azt, hogy ha találunk valakit, azonnal meg kell feledkeznünk önmagunkról...