László Attila

László Attila

Született: 1993. november 23.

Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Visszatérő álom

Van egy álmom, mely vissza-visszaköszön,
S mintha önálló életet élne, s nekem nem lenne hozzá közöm.
Egy ódon ház előtt állok, s az ajtaján belépve...

Tovább...

818

Egy a dallam

Ahogy dúdolok, egy nyári szellő mélyen a hajamba túr,
S száz meg száz kabóca az éjben hangversenyre kél...

Tovább...

A leghőbb vágyam

Egy letűnt szerelem vallomása 2.

Veled oly érzés fog el, mint fűszál lengek a szélben.
Gondtalanul, szabadon, s hogy felkap sem kell félnem,
Hisz, mint a gyökér, mi a földjét öleli,
Sosem válik meg attól, ki igazán szereti.

Tovább...

Mi voltunk a kezdet

Mi voltunk a kezdet, s mi leszünk majd a vég is,
Legyen ez egy dogma vagy akár egy tézis.
Hogyan kezdődött, s miért, az az idő porába elvész,
Nem mondja meg nekünk senki, se tudós, se lelkész.

Tovább...

Palackba zárt szavak

...Hogy ragaszkodjak ahhoz, mi ellenem már annyiszor vétett,
Hisz tőle kaptam, ha nem is kértem, eme egy alkalmi létet.

Tovább...

A pénz nagy úr

Sztárnak lenni manapság? Hát nem túl nehéz.
Pláne ha a képbe némi lovetta is benéz.
Zsebre verve a júdáspénz, a hírnév már eladó,
Tehetség sem kell már többet, megoldja a kiadó.

Tovább...

Egymagam

Oly széles e világ, mégis én itt ülök egymagam,
A csillagokat pásztázva mi innen békés s gondtalan.
Csak bolyonganak némán, körbe-körbe untalan,
S érzem, elveszhetnék köztük én is, végleg s nyomtalan.

Tovább...

Arany János: Toldi Tribute

Én írom ezt néktek, Toldi Miklós, biz ám,
Hogy esett az ég alatt minden jótettem és hibám.
Ki majdan ezt olvassa, tán bohózatnak véli,
De remélem, hogy a végén valami okulás is éri.

Tovább...

Egy őszi kép

Ne szánd az elhullott virágot,
Ne bánd a napot, mi éjbe ment.

Tovább...

Meg nem címzett levél

Telnek-múlnak a napok s magamat azon kapom észbe,
Miként hófehér lapokat nézek, s egy toll feszül a kézbe.
Nem tudom, ez búcsú-e, vagy csupán pár papírra vetett mondat,
De csak így közölhetem veled, miket az ajkam ki nem mondhat.

Tovább...

És újra magamra hagy

Tudom, újra magamra hagy, mikor lágyan homlokon csókol.
Langyos ajka vigasztal, ahogy narancsfénybe burkol.
Azzal biztat, hogy várjak rá, s holnap ismét eljön értem,
Egy szelíd mosollyal nyugtázom, s egy szavát sem kétlem.

Tovább...

Várt-e már rám?

Vajon várt-e már rám valaki óráját percről percre nézve?
Hogy lemaradt-e rólam, vagy még befutok épp, csak késve.

Tovább...

Amíg még vagyok

Furcsállanom kéne, vagy legalább meghökkennem rajta,
Ami gondolataimat ismét e téma felé hajtja.
Hogy ifjúkorom dacára, hisz alig huszonnégy, hogy múltam,
Midőn a mulandóság múzsájának karjai közé bújtam.

Tovább...

Egy új érzés

Mivé lett e táj, mire egykor a nap lehelte ajka melegét,
Hol maga a béke andalította a folyót, s annak selymes fövenyét.
Itt boldog volt a szív, nem zavarta senki magányát,
Mi volt hát, mi megszegte e hely íratlan szabályát?

Tovább...

Egy nyugodtabb kor

Miként most van pár fölös percem, hát elregélem neked,
Mily módon ejtettek rabul azok a végeláthatatlan hegyek.
Hogy azok a télbe hajló ormok miként hatnak bennem,
S egy vándormadár éneke midőn ellibben felettem.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom