L. A. Tamás

L. A. Tamás

Született: 1996. június 17.

Népszerűség: 12 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ébredés

Világ születik meg csendedből,
E világban mindenem te vagy.
Fény hull alá fehér kezedből,
Arcodra pírt rajzol a fagy.

Tovább...

Utak

Kétfelé dolgoznak az erők:
Tűzből kipattan a szikra,
S eloltja egy égből eső, tiszta,
Karcsú csepp eső.

Tovább...

A kincses

Láda mi kincs
Van benne nincs...

Tovább...

Valami szépet...

Mint csillagokból leomló
Halvány fénysugár,
Mint Newton-t fejbe verő alma,
Úgy esett rám
A szerelmed hatalma.

Tovább...

Korai vallomás

Szél fújta össze a szépséged szálait,
Mint lehajló fűzfa számtalan ágait,
Mik eltakarják azt az igazi csodát,
Lelked élettel teli, végtelen világát.

Tovább...

Éjszaka

A hóvirág nyílott, de nem látta senki,
Új törvények szerint nem szabad kimenni.
Kutyák ugatása törte meg a csendet,
Odakint katonák őrizték a rendet.

Tovább...

Esőből induló ének

Csepegő esőben,
Fekete felhőben
Pityergő emberek.
A világ így kerek.

Tovább...

Kör

Talán megunt a fény reám esni.
Elfáradtam, hát leülök.
A visszautat kezdem lesni,
S e gondolatban elmerülök.

Tovább...

Vágy-ok

Lelkem mélyének hideg tengerén ázok,
Úsznak itt szép és felemelő emlékek,
De értek rémesen könyörtelen károk,
Mikből lettek eme keserves rémképek...

Tovább...

Elosztani

Remegő kézzel nyújtom feléd,
Két remegő ujjal tartom eléd...

Tovább...

Emelt kézzel

Integetek sűrű, fehér ködben,
Tekinteted úgyis tovaröppen.
Mellettem az éles sziklazátony,
Előttem meg édes, meleg ágyon
Úsznak életem legmélyebb vágyai.

Tovább...

Világ alatt

Lámpaoszlop sárga fénye alatt
Szemem az égre tapadt,
S hunyorogva néztem felfele
Kérdezve, hogy vajon velem lesed-e
Az elrohanó hullócsillagot?

Tovább...

Röpke gondolatok

Mint röpke gondolatok, úgy szállnak el az évek.
Hiába, hogy millió gondolat repül át agyadon,
S terhük alatt nem érzed az idő múlását,
Ha visszanézel, úgyis csak fejed zúgását...

Tovább...

Peremen

Tátongó szakadék szélén állok,
Egy fuvallat, és a mélybe esem.
Nem is tudom, hogy itt mire várok,
Talán csak a saját vesztem lesem.

Tovább...

Kávé

Mint a kávé ezüstszín termoszban,
Ülök magamban keserűn, feketén.
Szívem újra meg újra megdobban,
Ahogy új cseppek érkeznek peremén.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom