Kustra Ferenc
Apám volt, kit gyermekkoromban a legjobban szerettem,
Néztem is mindig, hogy mit, hogy csinál, most is pont így követem.
Nekem ő volt az Istenem, ha egyszer ennyire szerettem...
*
Szentlélek, ó, Te vigasztaló Isten!
Béke, szeretet, Tőled fakad minden...
Virrad, világosodik, ébredek, itt a hajnal,
Kinézek, lányok meg mennek fehérben, rózsával...
Virrad, világosodik, ébredek, itt a hajnal.
(3 soros-zárttükrös)
A természet pirkadata kibotorkál a tél fogságából,
Elfoglalja helyét a szokásos rend szerint megszokásból...
A természet pirkadata kibotorkál a tél fogságából.
Mint egy vak zongorista... Lia!
Nem látlak... vágy előrehajtva.
Lelkem billentyűit,
Szeresd szerkentyűit.
Csak közösen, előretartva.
Már itt a tavasz... eredeti Basó-féle stílusban írta a szerzőpáros
Szél simogatja
Lágyan, mi elé kerül.
Rügyet szellőztet.
Szél játszik az ágakkal,
Nap elvonul fáradtan.
Állatvilág
Éter! Madárdal!
Földön sok bogár futkos.
Méhraj a fénybe.
*
Parkban ott ül már
Illathozó langyos szél.
Meditált a szerzőpáros...
Ablakon kinézve
Álmodozok... csak szétnézek.
Erre teremtettünk?...
(Septolet)
Anyák napján emlékezek,
Múltba kicsit visszamegyek.
(Senrjú)
Sonka tormával.
Torma sok főtt sonkával.
Nagyon szeretem.
*
Nyuszkó most az éra-gazda!
Sok itt a locsolkodó banda.
Én is egy vagyok a sok közül,
Kapok-e már sonkát kenyerestül?
(Bokorrímes)
Ülök rajta, de nem félek, hogy leesek,
Így bizony gyalog én sehova nem megyek...
Lovam hátán az élettel nem hetyegek...