Kustra Ferenc
Él a felbontási tilalma!
(3 soros-zárttükrös)
A mocskos, véges halált mindenki zsebben hordja, lezárt borítékban,
Élet adta születéskor, de folyvást él a felbontási tilalma!
A mocskos, véges halált mindenki zsebben hordja, lezárt borítékban.
Fránya só!
Nem hátsó
Gondolatkiváltó...
Vitára citáló!
Mama, szia, nem megyek be a lakásba, ne legyek közelben veled.
Én mindennap jöhetek, és kint leszek, Te meg bent óvod egészséged...
Védd magad!
(Senrjú)
Káoszt ne segítsd,
Rémhírt, épp` Te ne terjessz!
Sűrű kézmosás!
(10 szavas duó)
Áruló az élet, mert másnak
Dolgozott! Nekem nem. Kinek másnak?
Neked, nekem is...
Kedveske, én nappal is szeretlek, nemcsak a vak éjben,
De óhatatlan, hogy nagyon izgalmas vagy az éj-fényben...
Pirkadatkor úgy várom, hogy már reggel legyen,
Megyek, hozok neked virágot, hogy friss legyen...
Lehet-e a vaksorsban?
Nagyon szép reményben vakon bízni,
De vajh` ki fogja teljesíteni?
És nem tud magától teljesülni?
Férfiaknak meg kötelező olvasni!
A nő maga a nő, ő maga a bájos csoda,
A nő a báj, ő maga a férfinek a csoda!
Férfiak, fáradozzatok,
Nőnek nagyon hódoljatok!
(3 soros-zárttükrös)
Holdfényben óvatosan napozok,
Átjár a fény, így kicsit sem fázok...
Holdfényben óvatosan napozok.
Életkép...
A róka kenyeret
Keres... egy nyúlnak képében!
Mezőn is kóricált.
Apró szemű hó szálldogált,
Ifjú pár mezőn álldogált.
Kívánom szerelmed, ó, Gitta!
Elhagyott engem a Franciska!
Ments ki engem mélyből,
Bánat mély gödréből...
Most biz` vár engem lelked kútja...
Kedvesem, a vágyam, már biz` ám
Elhatalmasodott, Dorinám.
Mindig ábrándozok,
Lelkemben harcolok.
Ha közelben lennél, imádnám!
Tél a dombok, völgyek fölött...
A télről mélázott a szerzőpáros versben és 3 soros, zárt-tükrös versszakokban...
Tél közepén vagyunk, minden, jaj, nagyon didereg,
Sok kismadár most éppen Afrikában csicsereg...
Meg is kellene nézni, hogy mi van még a madáretetőkben,
Még ma elsétálunk a fasorhoz és közeli ligetekbe.
Szélvihar kereng
Kopasz, havas rét felett!
Kezdő hóesés.
Dideregnek az őzek,
Kölykök lassan felnőnek.
(Bokorrímes)
Milliárdnyi csillogó és vakító hókristály folyvást csak hull,
Ha az ember számolná, abba akkor bizton belebolondul...
Ez maga egy varázslatos álomkép, az éber kábulatbul.