Kurczina Terézia
Édesanyám emlékére
Amíg köztünk éltél,
elöntött a bánat:
Elfeledem arcod,
ha sohasem látlak.
Napjaimban folyton-folyvást
Jézusommal haladok;
Feltámadás dicsősége
éltetően beragyog.
Jézusunk, a nehéz kereszt
földre sújtott Téged;
Kínjaidtól együttérzés,
mi szívünkben ébred.
Születésnapomon
Amióta megszülettem,
suhannak az évek;
Szívemben ma minden percért
örök hála ébred.
Kora reggel rorátéra
hív a harangszó;
Istenéhez járuljon a
földi halandó!
Szent Erzsébet királyleány olyan korban született,
némethoni eljegyzése nem váratott éveket.
Erényei már gyermekként csillagokként ragyogtak,
András király s anyja, Gertrúd elígérték Lajosnak.
Amikor a Földgolyóra
megérkeztem én;
Apró testem elveszett még
apa tenyerén.
Időmet, ha meghittségben
nagyikámmal tölthetem;
Beszélgetve átrepülünk
hegyeken és völgyeken.
Amióta ovis lettem,
az jött nálunk divatba;
Szombatonként elindulok
nagyival a piacra.
Amíg Péter, Jakab s János
békésen alszanak;
Fájdalommal átjárt szavak
hagyják el ajkadat.
Követendő példaképünk Te vagy, Szent Margit,
tiszteletünk irányodban sosem hanyatlik.
Engesztelés útján lábad hűen lépkedett,
buzgó szívvel visszük tovább örökségedet.
Amíg szól ajkunkról
e köszöntő szózat;
Szemünket nem tudjuk
levenni terólad!
Egybeforrt ma életetek,
kedves Ditta és Péter;
Malasztot hint rátok Isten
túlcsorduló mértékkel.
Lombokban, ha sárga, barna
kukucskál a zöld között;
Nyárleányka helyébe már
Őszanyóka költözött.