Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit

Született: 1954. október 23.

Népszerűség: 427 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Adjon az Isten

Adjon az Isten hitet,
legyen ez a te kincsed,
adjon friss vizű forrást,
mely éltet dús gabonát.

Tovább...

Vallomás

Csodára várva álmodom életem,
ölelő karodra éhezem,
hiába távolság, érzem illatod,
elküldöm hozzád az összes csillagot,
szél suttogjon füledbe édes dallamot...

Tovább...

A régi pad

Vérvörös alkonyban ősz gomolyog,
magányos padon bús emléknyomok,
égbe szöknek kopár fák árnyai,
rozsdás percek az idő szárnyai.

Tovább...

Beszél a csend

Jó most hallgatni a csendet,
míg ölelnek táncos fények,
szívem az örömtől részeg...

Tovább...

Mivé lesz a világ?

Nézd, a föld mily csodás!
Ötven év múlva mit látsz?
- Lesz még fény, ragyogás?
- Amit szívedből imádsz,
mikor minden kopár,
a folyókban sincs pisztráng,
hol patak csordogált,
zöld füvet és fát kívánsz.

Tovább...

Kísértő remény

Elhagytál egy fagyos hajnalon,
azóta lelkem is sanyarog,
nem maradt más, csak kóbor árnyak,
átlátszó jégtükörbe zártak,
- Te balga remény! Te elveszett! -
Valaki örökre megsebzett,
megtörve előtted térdelek...

Tovább...

Táncolj még velem!

Szikrázó fény és néma zokogás,
küldi a sors egy fiú mosolyát,
amire vártam már éveken át,
- hallom a dallamát,
a végtelenbe vesző, lágy szimfóniát.

Tovább...

Hajnali szellő

Villan az égbolt,
éjjeli légyott
csipkebokornál,
angyali fényfolt.

Tovább...

Farsangi díszlet

Farsangi bálon
ropjuk a táncot,
hol álarc mögött
álarcos közöny
feszül napokra
fájón, sajogva.

Tovább...

Mélységes csend...

Mélységes-mély csend van a lelkemben,
nem hallom már a fájdalmas sóhajt,
hiába is várom, hogy megszólalj.

Tovább...

Ismerős a múltból

Egyedül vagyok ködpárás alkonyon,
aranyfények vándorolnak arcomon...

Tovább...

Éjfél felé

Ólomsúlyokkal érkezik az óév,
éjféli idő az örökös hóhér,
nem is bánja, hogy leteheti terhét,
gond és bánat a testét csak égették.

Tovább...

Te vagy az életem

Minden kis rezdülésed éreztem,
elképzeltem, milyen lehetsz vajon,
tudtam, minden nap egyre növekszel,
és én máris szerettelek nagyon.

Tovább...

Pillanatok

Gyöngyhálót sző az indigó éj,
sötétbe borul a földkaréj,
álmosan pislog egy-egy csillag,
Hold fénye ég bársonyán villan.

Tovább...

Karácsony érkezik

Pihe-puha, táncot lejtő hópihék,
nekem örökké szép igézet marad,
mikor fehérbe öltözik a vidék,
és messzire száll a fenyő illata.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom