Kovácsné Perei Irma

Kovácsné Perei Irma

Született: 1957. január 5.

Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Nyár, Ősz

A természet levetette haragoszöld ruháját, s tarkába öltözött.
A fákon a sok szép színjátszó levél már az Őszről mesél,
de szívünkben még a forró nyár emléke él.

Tovább...

Élet

Te drága lét,
benned van a hit, a bizalom, az örök remény.
Kicsinyke versem,hozzád írom, benned bízom én!
Hadd, hogy higgyem, még nekem is van remény.

Tovább...

A Szerelem

Kezeddel nem fogató, de
két szép szemedben ragyogó,
mint a napsütötte, tiszta tó.

Tovább...

Boldogság

Szívekből, szívekbe szálldosó,
picinyke, apró termetű,
szabad szemmel nem is látható...

Tovább...

A kis Fecske.

Csodálatos természet, egy szép tavaszt hozott,
a kora reggeli nap is, már szikrázóan ragyogott.
A fák kibontották rügyeik, a
kerti virágok nyitogatták szirmaik.

Tovább...

Gyermeknap

Verőfényes májusi vasárnap reggelén, az utcát járva,
hírül adták a dobosok, hogy a városi ligetben délután
Gyermeknap vagyon.
Édesanyám a konyhában, már korán sürgött-forgott,
hogy hamar kész legyen a vasárnapi ebéd, s
szépen felöltöztetve az ünnepségre vigyen épp.

Tovább...

Láttad-e már

Két szép szemed sarkában,
még az éjszaka fénylő könnyeivel,
de már az arcodon bujkáló mosollyal.
Láttad-e már?

Tovább...

A Tavaszról

A reggeleid, még hidegek,
Szeled, még kifújja a kabátok alól a meleget,
De már sugaraiddal jelzed nekünk jöttödet.

Tovább...

Nőnapra

Kedves nők.

Kik ezen a hatalmas világon vagytok,
e kis versemet most hozzátok írom.

Tovább...

Itt a Farsang, áll a bál.

Maszkabál maszkabál, oly régen vártak már.
Jelmezbe öltöznek felnőttek, gyerekek, hogy így ijesztgessék el a telet.
Felveszik ruháját hercegnek, királynak grófnak,
vagy épp a nagy orrú bohócnak.
Itt van a királylány is, a király helyett egy rút békát csókolgat.

Tovább...

Igaz Álom!

Gyönyörű napsütéssel, eljött a reggel,
s egy megtörtént álommal ébredtem én.
Álmodtam, ahogy a buszállomáson álltál.
egy szál rózsával a kezedben,
reám vártál.

Tovább...

A Szél

Erdők alján, fent a magas bérceken,
hangosan zokogva, süvít a szél.

Tovább...

Emlék a Nyárról.

Halkan sír az ég, potyognak könnyei.
A Nyár tarka színét már az Ősz fedi.
A zordon fújó hideg szél,
búsan lehullott leveleket söpör elém.

Tovább...

Halottak napjára

Már rég elment, kit a világon
mindennél jobban szerettem,
Ki mindig sürgött, forgott,
ha beteg volt is, csak mosolygott.

Tovább...

Fájó gondolatok

Szememben fájó könnyek tüze ég,
szívemben fájdalom sajog.
Kezem imára kulcsolom,
csendesen kérdezem: Istenem
e sok rosszat, miért méred nekem?

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom