Kovács Patrik
Boldog még az ember,
Tervekkel teli az élet,
Fejben már a célnál!
Mindenki támogat.
Apátia
Eltávolodtam rég a valódi élettől,
Bábként rángatva szenvedek nap nap után...
Ha átérzed, mit más érez,
Nem mondhatod, hogy nem érted,
Ha nem érted, tévúton jársz,
A saját felfogásodba értelmezed,
Gondolj bele,
A te felfogásod más...
Gondolat...
Gond... Gond... Gondolat...
Gondolatokkal tele a fejem...
Idő
Fogaskerekek összehangolt mozgása
Kattog, mint a szív dobbanása,
Mutatja, mennyi az idő...
Talán jobban szenved, kit szerettek
Talán jobban szenved, kit szerettek,
Majd elvetettek,
Mintsem kit sohasem szerettek,
Tán nem is szenved.
Amit látsz: az nincs,
Csak te látod annak,
Amit nem látsz, ott van,
Csak te nem látod annak.
Két külön kis világ vagyunk mi ketten,
Utánozhatatlan és egyedi személyek...
Lesz, ki tüzet lobbant?
Lesz, ki tüzet lobbant?
Vagy elfagy,
Véget ér?
Ő
Elvisz egy érzés,
Szeretet de szétzúz,
Mégis szeret,
De elemészt...