Kovács Kókai Kata

Kovács Kókai Kata

Született: 1977. január 9.

Népszerűség: 79 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Valaki itt járt

Valaki itt járt egy álmos éjjelen,
szemem zárt ajtaján
kulcs fordult hirtelen,
nem kellett kopogni,
kolduslélek várt reá,
surrant, mint tolvaj,
ki szívet lopni jár.

Tovább...

Jelek

Holtnak lenni
elárulva, egyedül,
kőtömbök közt
fehér lepel lekerül.

Tovább...

Rónaságban ringó

Szabadnak születtem egy kék ég alatt,
egy igaz Isten kíséri földi utamat,
az örökkévaló, nem egy hamis bálvány,
a megfeszített ember mosollyal a száján.

Tovább...

Lehetsz

Lehetsz egy
és lehetsz száz,
akárki, senki,
szép kis virág,
tavaszi álom
és éber szellő,
tengerek mélyén
úszkáló sellő...

Tovább...

1212

Ne szakítson értünk soha senki se virágot!

Nem virágot szeretnénk, hanem figyelmet,
akarjuk tudni, milyen az, ha igazán szeretnek,
az első napsugárban veletek békésen fürödni,
mi nők titeket akarunk örökre és hűen ölelni.

Tovább...

1010

Ismerős

Nem számít a korod,
sem szemeid ránca,
aki téged szeret,
éveid nem látja.

Tovább...

Alkonyom te vagy!

Ej, gondoltad volna,
hová repít a vágy két szeme,
s eközben kudarcoktól megterhelt
vállunkról sodor le álmatlan terheket.

Tovább...

Adjon az Úr!

Adjon az Úr
teli tálat,
fáradt testre
csókot, százat!

Tovább...

Csendes éj, ha felragyog

Szeressen valaki igazán,
nincs több ennél, álom,
szívünk terhét tudja cipelni,
és soha odébb ne álljon!

Tovább...

Helló, december!

Helló, december, szívemet szaggató mostohám,
még megbicsaklok tőled, és nincs tovább.
Szólj Anyámnak, te sáros, esőt hullajtó szemtelen,
úgyis te lettél szörnyű, áldatlan végzetem.

Tovább...

Csók a szánkon

Megsúgok egy kedves titkot,
rövid leszek, mondom hipp-hopp,
a december, fenyves, havas,
legvégére lábad szakad,
minden napját éld meg néki,
hisz ezer arca olyan régi,
hópihe és sál nyakadba,
szíved dobog összevissza...

Tovább...

Igazi Mikulás

Fehér szakállú,
vén, öreg
úton van már
közeleg.

Tovább...

Angyal ölén

Arcainkról decemberben lehullnak a ráncok,
leszünk gyermek, ki gondtalan és önfeledten táncol,
csókot lopunk, szívet adunk hóeséses reggel,
összebújunk, mint ki fázik békés szeretetben.

Tovább...

710

De jó lesz a szeretet veled

Víg december, mi fehérbe fordul,
és a hóember, ki hidegért koldul,
száncsengős, apró szájú dalok,
télapó, ki ajándékot hagyott.

Tovább...

Szobák

Temetőkapu nyikorog,
rendre elsápaszt a magány,
egymás mellett sorakoznak
földben lévő, apró szobák.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom