Kovács Dániel

Kovács Dániel

Született: 1994. január 19.

Népszerűség: 47 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Anyagból szabadulás

Az ember az anyagi síkba van zárva,
az egó börtöne tárt karokkal várja.
Mindent mániákusan birtokolni akarunk,
nincs is valójában szabad akaratunk.

Tovább...

Kultúrsznobizmus

Akkumulálódik a frázis,
társul hozzá az emfázis.
Szupportál az analógia,
ez most nonkonformista.

Tovább...

A Farkasok és Én

Farkasszemet nézek az ellenséggel,
vörös szeme izzik, mint a tűz.
Habzó szája vadul vicsorít rám,
félelmem az erdejébe űz.

Tovább...

Vallomás

Az életem...

Fiatal voltam, és az iskolában vertek,
hét éves lehettem, és kevesen szerettek.
Kilenc éves lehettem, még féltem az udvaron,
nekem csak terror volt, ahol sosincs nyugalom.

Tovább...

Bárcsak mindig részeg lennék!

Bárcsak mindig részeg lennék!
Ilyenkor énekelnék, zenélnék.
Máskor csak fáradt vagyok, kedvtelen,
legtöbbször szorongok, félek és szenvedem.

Tovább...

Színes esőcseppek

Színes esőcseppek zuhognak egy szürke alakra,
zöld, piros és sárga is ez alkalomra.
Szivárványfelhőből viharos szél tombol,
olyanféle, amit az ember soha ki nem gondol.

Tovább...

Tartozom egy élettel

Élek, de nem élvezem,
mindig csak vétkezem.
Bántott a világ,
én pedig bántom magam,
szomorú minden szavam.

Tovább...

Szerelembe esnék

vagy egy állat szájába

Haldoklik a szívem évről évre,
nem leszek szerelmes többé.
Úgy soha, mint igazán régen,
egyszer már halálra égtem.

Tovább...

Szörnyeteggé válok

Lelkem cseppenként folyik ki,
a szellemem egyre szomjasabb.
Túlvilági démonok nyáladzanak,
tekintetem egyre vérszomjasabb.

Tovább...

Bárcsak ne öregednék!

Bárcsak ne öregednék,
akkor talán sosem félnék!
Lenne időm mindent elérni,
amit még annyira szeretnék.

Tovább...

Belső káosz

Belülről mardos a fájdalom mérge,
kívülről hullik a lelkem kérge.
Rothadó fa vagyok, de még állok,
fúrogatnak a férgek, ordibálok.

Tovább...

Szerelmes lettem álmomban

Álmomban láttam egy lányt,
haja talán sötétbarna volt.
Hosszan nézett és feküdt mellettem,
majd kék szemét láttam, megcsókolt.

Tovább...

A halott ember

Halott ember a járdán sétál,
maga elé mered búsan, némán.

Tovább...

Halálrejtvény

Elrejtek valamit,
hamarosan keresget.
Lehet, elátkozza azt,
ki olvassa az egészet.

Tovább...

Hópehely vagyok

Csendben száll a lelkem,
mint a lágy szellő.
Simogatja arcodat
a hópehelyfelhő.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ